A nyitrai vár (Nitriansky hrad): a püspökök erődje a várhegyen
A nyitrai vár (szlovákul Nitriansky hrad) Nyitra történelmi központjában, a várhegyen áll Nyugat-Szlovákiában, és mintegy 3600 éve használják. A Szent Emmerám-székesegyházat körülvevő erődített együttes ma a Nyitrai egyházmegye székhelye, ahol nagymorva, román kori, gótikus és barokk történelem rejtőzik ugyanazon bástyák mögött.
A nyitrai vár egyik tornyában egy herceget vakítottak meg, egy szerzetes átka pedig állítólag két napra sötétségbe borította a várost – a régi följegyzések szerint viszont sáskajárás okozta.
A nyitrai vár története
A hegyet jóval a püspökök előtt megerősítették. Az első erődített központ már a bronzkorban, i. e. 1600 körül kialakult, az i. e. 1. században pedig kelták telepedtek meg a dombon. Hosszú szünet után szlávok vették birtokukba, és a 8–9. század fordulójától állandóan lakták. A 9. század első felében fapalánk védte a csúcsot, később kétszeres száraz kőfal és fa-föld töltés alkotta hatalmas sánc váltotta fel, amelyet a 11. század eleje előtt lerombolták. Ezen a három oldalról a Nyitra folyó által védett helyen formálódott a Nyitrai Fejedelemség, és nagy valószínűséggel itt állt Pribina temploma, amely a város és az egész fejedelemség legkorábbi írásos említéséhez kötődik.
Miután a fejedelemséget a Nagymorva Birodalomhoz csatolták, Nyitra a fejedelem székhelye lett, aki tovább bővítette az erődített földvárat. 833-ban I. Mojmír elfoglalta Pribina hatalmi központját, a várra vonatkozó hiteles írásos adatok pedig 871-ből származnak. A 11. század közepi Mór-krónika már említi a Szent Emmerám-bazilikát, amely ma is a komplexum része. A kővár valószínűleg a földvárból fejlődött ki a Magyar Királyság kialakulásának idején, amikor Nyitra fontos közigazgatási központ volt. 1074-ben a vár ellenállt IV. Henrik császár seregének, 1113-ban pedig Könyves Kálmán püspökséget alapított, melynek székhelye Nyitra vára lett.
A középkor viharos volt. 1241-ben, a mongol betörés idején IV. Béla király rövid időre ide menekült; a horda a várat nem tudta bevenni, de kifosztotta az apátságot, és elpusztította értékes levéltárát. 1271-ben II. Ottokár cseh király ostrom alá vette Nyitrát, a várost kifosztotta, a Szent Emmerám-templom pedig leégett. 1296-ban III. András a várat és környékét Pascház püspöknek adományozta, aki helyreállíttatta a falakat, és azóta a vár a püspökök tulajdona. 1311-ben és 1317-ben Csák Máté kétszer is kifosztotta Nyitrát, lerombolta az erődítmény falait, felégette a székesegyházi levéltárat, Szvorád és Benedek ereklyéit pedig Trencsénbe vitte. Meskó püspök 1328-ban kezdte el az új székesegyház építését, a gótikus Felső-templom a 14. századból származik. 1465-ben Hunyadi Mátyás serege elpusztította a várat, 1471-ben pedig Kázmér lengyel herceg választotta székhelyéül, míg Mátyás egy évre rá vissza nem foglalta Nyitrát.
A 16. században a török betörések miatt a püspököknek ismét meg kellett erősíteniük a védműveket; ekkor épült a reneszánsz várpalota és az új belső várkapu. Ennek ellenére 1663-ban a vár parancsnokának árulása után a törökök elfoglalták Nyitrát, és 1664 májusáig tartották, amikor a császári csapatok kiűzték őket; a város és a vár elpusztult. Pálffy Tamás püspök 1673-ig újra megerősítette az erődítményt, és a hatalmas falak azóta is a ma látható formában maradtak fenn. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Bercsényi Miklós bevette a várat, a felkelők pedig 1708-ig uralták Nyitrát. A 18. század elején átépítették a Felső-templomot, és hozzáépült a barokk püspöki palota. A vár ezután elvesztette katonai jelentőségét, és azóta egyházi központként szolgál.
Érdekességek a nyitrai várról
- A négyzetes Vazul-toronyhoz legenda fűződik: Vazult, István király unokaöccsét a megvakítása után itt tartották fogva, Fulgentius szerzetes pedig állítólag úgy átkozta meg a várost, hogy két napra sötétség borult rá. A régi följegyzések valóban két sötét napot említenek, de azt sáskajárásnak tulajdonítják.
- A várhegyen nagy valószínűséggel Pribina fejedelem temploma állt, amely a város és a Nyitrai Fejedelemség legkorábbi írásos említéséhez kötődik.
- A komplexum eredetileg a teljes várhegyet és a felsővárost elfoglalta, mintegy nyolc és fél hektáron.
- 1530-ban Katzianer tábornok Bécsbe vitte a püspöki kincseket, köztük a nyitrai védőszentek értékes ereklyetartóját, amely soha többé nem került elő.
- 1471-ben Kázmér lengyel herceg a nyitrai várat választotta székhelyéül, amikor a nemesség egy része Hunyadi Mátyás helyett őt hívta a magyar trónra.
- 1296 óta a vár a nyitrai püspökök tulajdona, és a püspöki hivatal ma is a falai között működik.
Kirándulások a közelben: Nyitrai vár
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
A nyitrai vár látogatása
- A mag a Szent Emmerám-székesegyház: legrégebbi része a román kori Szent Emmerám-templom, amelyhez a 14. századi gótikus Felső-templom és a 17. századi Alsó-templom csatlakozik. A székesegyházat éppen átépítik, ezért indulás előtt érdemes megérdeklődni a megközelíthetőséget.
- A kezdetben gótikus püspöki palota mai késő barokk arculatát a 18. században kapta. Az együttes továbbra is az egyházmegye működő székhelye, ezért egyes részek nem biztos, hogy látogathatók.
- Érdemes végigjárni a hosszú erődítésgyűrűt a kiugró bástyákkal, amelyek többnyire a 16–17. században épültek; kisebb részük középkori, a belső várkapu pedig a 16. századból való.
- A domb közvetlenül az óvárosban fekszik, így a vár látogatása könnyen összeköthető egy nyitrai sétával. Indulás előtt ellenőrizze az aktuális nyitvatartást.
- Az útikalauz további közeli helyei: maga a Szent Emmerám-székesegyház, a zoborhegyi apátság és a Zobor-adó (kb. 3 km), valamint a Szent Mihály arkangyal-templom (kb. 5 km).
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Nyitrai vár
Fotók: Nyitrai vár
Kérdések
Hol található a nyitrai vár, és hogyan lehet odajutni?
A nyitrai vár Nyitra történelmi központjában, a várhegyen áll Nyugat-Szlovákiában. A város közepén fekszik, így gyalog is megközelíthető.
Mennyi idős a nyitrai vár?
A hegyet először a bronzkorban, i. e. 1600 körül erősítették meg. A szláv várra vonatkozó hiteles írásos adatok 871-ből származnak, a kővár a középkorban alakult ki.
Mit lehet megnézni a nyitrai váron?
A fő látnivalók a román, gótikus és későbbi részeket egyesítő Szent Emmerám-székesegyház, a püspöki palota és a bástyákkal tagolt hosszú várfalak. A Vazul-toronyhoz híres legenda kapcsolódik.
Ki székel ma a nyitrai várban?
A vár a Nyitrai egyházmegye székhelye, a püspöki hivatal az együttesben működik. 1296 óta a püspökök tulajdona.
Mi a Vazul-torony legendája?
Vazult, István király unokaöccsét a toronyban tartották fogva és vakították meg. Egy szerzetes ezután megátkozta a várost, és két napra sötétség borult rá, bár a régi följegyzések ezt sáskajárással magyarázzák.
Elfoglalták a törökök a nyitrai várat?
Igen. 1663-ban a törökök bevették Nyitrát, és 1664 májusáig tartották, amikor a császári csapatok kiűzték őket. Ezután újjáépítették az erődítményt, és a falak azóta is ebben a formában állnak.
A közelben is
Szent Emmerám-székesegyház
Nyitra · román, gótikus és barokk a várdombon
50 m km-re
Zoborhegyi apátság
Nyitra · kolostorrom Szlovákia legrégebbi okleveleivel
3 km km-re
Zobori tévétorony
Nyitra · 1993-as adótorony egy történelmi hegyen
3 km km-re
Szent Mihály-templom (Zobordarázs)
Zobordarázs, Nyitra · Szlovákia egyik legrégebbi temploma, egykor bankjegyen
5 km km-re