Római és kora középkoriKözép-Szlovákia

Havránok: kelta erődített település és szentély a Liptovská Mara felett

A Havránok jelentős régészeti lelőhely Észak-Szlovákiában, a Liptovská Mara víztározó feletti dombon, Bobrovníktól kb. 2 km-re, Liptó vidékén. A régészek kelta erődített települést és középkori fa várat tártak fel itt, amelyeket részben rekonstruáltak szabadtéri múzeumként, 1967 óta nemzeti kulturális emlék.

A dombot a kelták kétezer éve szent központtá tették, ma szabadtéri múzeum: szentélye egy rendkívül magas oszlop körül épült, az alatta fekvő tó pedig több környező falut elöntött.

HolA Liptovská Mara víztározó feletti domb Bobrovník és Liptovská Sielnica mellett, Liptó

TípusSzabadtéri régészeti múzeum rekonstruált kelta erődített településsel és középkori fa várral

Kiknek ajánljukA történelem és a régészet kedvelőinek, családoknak és a skanzeneket kedvelő túrázóknak

MegközelítésGyalog jelzett ösvényen Bobrovníkból vagy Vlachyból; kb. 12 km-re Likavától és 20 km-re Árva várától

A Havránok története

A Havránok az Úložisko-hegy keleti lejtőjén egy helyi kiemelkedésen fekszik, majdnem közvetlenül a Liptovská Mara gátjának északi vége felett. Története az 1960-as és 1970-es években került napvilágra, amikor az elárasztásra szánt területen és közvetlen környékén kiterjedt régészeti kutatások folytak. Kiderült, hogy a domb lejtőin kelta település, a csúcson erődített hely állt, mindkettő az i. e. 3. században jött létre. A német cikk hozzáteszi, hogy az eredeti helyi lakosság már az i. e. 4. században megtelepedett a dombon, és a kelta törzsekkel való keveredésük hozta létre a sajátos puhói kultúrát.

Az erődített hely a puhói kultúra fontos vallási, gazdasági és politikai központja volt, amely nagyjából i. e. 300-tól i. sz. 180-ig állt fenn. A meghatározó kelta törzs, a kotinok itt keveredtek a régebbi lausitzi kultúrájú lakossággal. A havráneki kelták saját egyszerű rézpénzt is vertek, amely azonban minőségben nem érte el a boiok által Pozsonyban vert ezüst biatecek színvonalát. A dombot több kelta falu vette körül, közülük néhányat később elöntött a Liptovská Mara víztározó. A település az időszámításunk kezdete és a 2. század között szűnt meg; a források eltérnek abban, hogy a germán kvádok vagy a dákok pusztították-e el, vagy fokozatosan elnéptelenedett. Germán telepesek, később szlávok nyomaira is bukkantak.

A hely szíve az i. e. 1. századi szentély volt, amelyet egy rendkívül magas faoszlop köré építettek, valószínűleg totem vagy szobor köré. Körülötte kisebb faoszlopok álltak, mellettük elégetett áldozati ajándékokat, főleg ékszereket, mezőgazdasági termékeket és állatokat ástak el. A központi kultusztárgy közelében áldozati aknát tártak fel legalább hét ember csontjaival, a közelben talált sok mezőgazdasági szerszám pedig arra utal, hogy a szertartások a termésre vonatkoztak. Áldozati oltárt, oszlopsoros kőutakat és antik pénzek kelta utánzatait is találtak.

Később a dombot újra benépesítették. A nagymorva korban is használták, és nagyjából a 11. vagy 12. századtól a csúcson kis fa vár állt palánkkal, árokkal és lakótoronnyal. A források használatának végét a 15. vagy 16. századra teszik, később kis kőtemplomot építettek ide. 1967-ben a Havránokot nemzeti kulturális emlékké nyilvánították, 1995-ben pedig a nagy látogatói érdeklődés miatt a rózsahegyi Liptói Múzeum állandó oktatási létesítményt hozott létre itt. Ma a kelta kapu kőfalszakasszal, a gazdasági udvar, a fazekaskemence, a kunyhók, a szentély és a kis középkori vár részben rekonstruált.

Érdekességek a Havránokról

A szentélyt az i. e. 1. században egy rendkívül magas faoszlop köré építették, valószínűleg totem vagy szobor köré.
A havráneki kelták saját egyszerű rézpénzt vertek, amely nem érte el a pozsonyi ezüst biatecek színvonalát.
A dombot egykor több kelta falu vette körül, néhányuk ma a Liptovská Mara vize alatt fekszik.
A régészek a központi kultusztárgy melletti áldozati aknában legalább hét ember csontjait találták; a közelben talált sok mezőgazdasági szerszám a terméssel való kapcsolatra utal.
Rekonstruálták az erődített kaput kőfalszakasszal (i. e. 120–50), valamint a gazdasági udvart és a fazekaskemencét (mindkettő i. e. 300–100).
A csúcson később középkori fa vár állt; árka ma is jól látható, mellette újjáépített palánk, híd és sarokbástya.

Kirándulások a közelben: Havránok

Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:

Private Hiking Tour Visit to Slovakia with Licensed Guide

★ 5 (75 értékelés) · 6 óra

Részletek ›

Day Hike with a Local Mountain Guide in High Tatras

★ 5 (6 értékelés) · 8 óra

Részletek ›

Private One Day Tour to the UNESCO Heritage Village and The High Tatras from Bratislava

★ 5 (2 értékelés) · 12 óra

Részletek ›

Private Magic Christmas Tour in Bojnice

★ 5 (1 értékelés) · 2 óra

Részletek ›

A Havránok meglátogatása

A lelőhely rekonstruált szabadtéri múzeum kelta kapuval és fallal, gazdasági udvarral, fazekaskemencével, különböző korok kunyhóival és faszentéllyel.
A csúcson látható a középkori fa vár árkának vonala az újjáépített palánkkal, híddal és sarokbástyával.
A szlovák cikk szerint a területet gyalog lehet megközelíteni piros jelzésű ösvényen Bobrovníkból (kb. 35 perc) vagy Vlachyból (kb. 45 perc).
A közelben ezen az oldalon még Likava (kb. 12 km), Árva vára (kb. 20 km) és a Tvrdošín templomai (kb. 26 km) is megtalálhatók. A nyitvatartást indulás előtt ellenőrizze.

A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.

Térkép: hol található: Havránok

Fotók: Havránok

Kérdések

Mi a Havránok?

A Havránok régészeti lelőhely és szabadtéri múzeum a Liptovská Mara víztározó felett, Észak-Szlovákiában. Részben rekonstruált kelta erődített települést szentéllyel és középkori fa várat találunk itt.

Kik éltek a Havránokon?

A puhói kultúra kelta népe, amelyben a kotinok törzse volt meghatározó, és amely keveredett a régebbi lausitzi kultúrájú lakossággal. Erődített helyük vallási, gazdasági és politikai központ volt.

Milyen régi a Havránok?

A kelta erődítmény és település az i. e. 3. századból származik. A források a középkori fa várat nagyjából a 11. vagy 12. századtól a 15. vagy 16. századig datálják.

Mit lehet látni a Havránokon?

Rekonstruált erődített kaput kőfalszakasszal, gazdasági udvart, fazekaskemencét, különböző korok kunyhóit, a kelta szentélyt és a kis középkori várat.

Hogyan lehet eljutni a Havránokra?

A szlovák cikk jelzett gyalogösvényt ír le Bobrovníkból (kb. 35 perc) vagy Vlachyból (kb. 45 perc). A hely a Liptovská Mara gátjának északi vége közelében van.

Védett emlék a Havránok?

Igen. A szabadtéri múzeum 1967 óta nemzeti kulturális emlék, gondozását a rózsahegyi Liptói Múzeum végzi.