Vár és erődKelet-Szlovákia és Szepesség

Lubló vára: a lengyel kincset őrző határvár

Lubló vára (Ľubovniansky hrad) mészkődombon áll Ólubló (Stará Ľubovňa) városa fölött, Észak-Szepességben, a Poprád bal partján. A középkori határvár, majd reneszánsz erőd és nemesi lakóhely ma részben rom, részben helyreállított múzeum, tövében szabadtéri néprajzi múzeummal. Jó célpont mindenkinek, aki a Szepesség és a Pieninek látnivalóit keresi.

Ezt a magyar királyi várat 360 évig Lengyelország igazgatta, 1655-ben pedig a svédek elől ide menekítették a lengyel koronaékszereket. Hat évig maradtak.

HolÓlubló (Stará Ľubovňa), Észak-Szepesség, Eperjesi kerület, Szlovákia

TípusKözépkori határvár, reneszánsz erőddé átépítve; ma múzeum

Kiknek ajánljukTörténelem kedvelőinek, családoknak és a lengyel–magyar kapcsolatok iránt érdeklődőknek

MegközelítésA vár Ólubló központja fölött áll; a központból nagyjából fél óra gyalog, vagy rövid autóút a parkolóig

Lubló várának története

Lubló vára 548 méter magasan, mészkődombon áll, és uralja a Poprád völgyét valamint Ólubló városát. Határvárként épült a Lengyelországba vezető kereskedelmi utak védelmére, és a történészek mind a mai napig vitatkoznak azon, mikor és ki alapította. Egyes források szerint 1280 körül Boleszláv lengyel herceg építtette, mások szerint III. András király rendelte el az építést 1294-ben, ismét mások a 14. század elejére, Károly Róbert idejére teszik a kezdetet. Ebből az első szakaszból származnak a legrégebbi részek, a kör alakú torony és a gótikus palota. Az első írásos említés 1311-ből való, amikor a vár Liblou néven szerepel. 1312-ben már királyi kézben volt, miután Károly Róbert legyőzte a várat birtokló főurakat.

1412 döntő fordulatot hozott. Márciusban itt találkozott Luxemburgi Zsigmond magyar király és Jagelló Ulászló lengyel király, és barátsági és békeszerződést kötöttek. Nyolc hónappal később Zsigmondnak pénzre volt szüksége háborúihoz, ezért a várat 13 szepességi várossal együtt 37 000 prágai garasért kölcsön fejében elzálogosította Lengyelországnak. Az adósságot sosem fizették vissza, a zálog pedig 1772-ig tartott. Magyarország névleges birtoklása megmaradt, de a várból lengyel sztaroszták kormányoztak, tisztviselőket neveztek ki és adót szedtek. Mintegy 360 évig Lubló volt a lengyel kézen lévő Szepesség kormányzóinak székhelye.

A 15. században a huszita háborúk megrongálták a várat, a tüzérség elterjedése pedig elavulttá tette régi falait, ezért bástyákat és tornyokat építettek. 1553-ban nagy tűz majdnem teljesen elpusztította. Az 1557-re befejezett újjáépítés modern, törökellenes reneszánsz erődöt és kényelmes lakóhelyet teremtett belőle, először vízvezetékkel is. 1591-től a lengyel Lubomirski család birtokolta a sztaroszta tisztséget másfél évszázadon át, és tovább bővítette a várat; 1647-ben kápolna és harmadik udvar épült. 1655-ben, amikor a svéd seregek végigvonultak Lengyelországon, a lengyel koronaékszereket Krakkóból ide hozták, és 1661-ig itt maradtak. 1658-ban a lengyel országgyűlés a várat a hat állami költségen fenntartandó erőd egyikének nyilvánította, 1683 decemberében pedig a bécsi győzelem után III. János Szobieszki király is megállt itt. 1768-ban itt raboskodott Benyovszky Móric kalandor, a későbbi madagaszkári király, akinek sikerült megszöknie.

Lengyelország első felosztása után, 1772-ben a terület visszakerült Magyarországhoz, és a vár elvesztette szerepét. Laktanyaként, majd raktárként használták, 1819-ben eladták a Raisz családnak, amely később a városra hagyta. 1883-ban Zamoyski lengyel gróf vásárolta meg, családja a második világháború végéig birtokolta; a háború idején a Gestapo elfogott partizánokat tartott fogva a várban. 1945 után az állam államosította, és rövid ideig iskola működött benne. A helyi múzeum 1956-tól kezeli, 1966-ban nyitotta meg a nagyközönség előtt, a régészeti kutatás pedig az 1970-es évek óta folyik.

Érdekességek Lubló váráról

A lengyel koronaékszerek hat évet töltöttek itt, 1655-től 1661-ig, elrejtve a svéd sereg elől, miután a krakkói Wawelből ide szállították őket. Ma a kápolnában másolataik állandó kiállításon láthatók.
Bár a vár papíron a Magyar Királysághoz tartozott, 360 évig Lengyelország igazgatta egy olyan zálogként, amely átmeneti kölcsönként indult.
1768-ban itt raboskodott Benyovszky Móric, a későbbi madagaszkári király, a híres kalandor, akinek élete regénybe illik.
A vár alatt kínzókamra maradt fenn, néhány teremben pedig még ma is dongaboltozat és porosz boltozat látható.
A vár területén hatalmas kislevelű hárs nő, törzsének kerülete 450 cm, korát 350–400 évre becsülik.
A vár megközelítési útját védett vadgesztenyesor, összesen 23 fa kíséri.

Kirándulások a közelben: Lubló vára

Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:

Private Hiking Tour Visit to Slovakia with Licensed Guide

★ 5 (75 értékelés) · 6 óra

Részletek ›

Day Hike with a Local Mountain Guide in High Tatras

★ 5 (6 értékelés) · 8 óra

Részletek ›

Enchanting Levoča: Love Amidst Historic Grandeur

2 óra

Részletek ›

Echoes of History: Levoča Legendary Stroll

2 óra

Részletek ›

Lubló várának meglátogatása

A vár megmaradt részében múzeum működik várörténeti kiállítással, korabeli bútorokkal és fegyverekkel, valamint az utolsó tulajdonosok, a Zamoyski család bemutatásával.
A vár kápolnájában a lengyel koronaékszerek másolatai láthatók, amelyek a hat évre emlékeztetnek, amíg az eredetiek itt voltak.
Közvetlenül a vár alatt található a szepességi népi építészet szabadtéri múzeuma hagyományos épületekkel.
A várhoz a városközpontból nagyjából fél óra alatt fel lehet sétálni, vagy autóval el lehet jutni a vár alatti parkolóig. Az aktuális nyitvatartást indulás előtt érdemes ellenőrizni.
Az oldal további közeli helyei: a Palocsa (Plaveč) vára (kb. 13 km), a Vöröskolostor (Červený Kláštor, kb. 22 km) és a Mariánska hora zarándokbazilikája (kb. 31 km).

A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.

Térkép: hol található: Lubló vára

Fotók: Lubló vára

Kérdések

Hol van Lubló vára és hogyan lehet eljutni oda?

Lubló vára Ólubló városa fölött, egy dombon áll Észak-Szepességben. A központból nagyjából fél óra alatt fel lehet sétálni, vagy autóval a vár melletti parkolóig lehet menni.

Miért igazgatta Lengyelország Lubló várát?

1412-ben Zsigmond magyar király a várat és 13 szepességi várost kölcsön fejében elzálogosította Lengyelországnak. A zálogot sosem váltották ki, és 1772-ig tartott.

Valóban Lubló várában őrizték a lengyel koronaékszereket?

Igen. A svéd betörés idején, az 1650-es években Krakkóból ide hozták őket, és 1655-től 1661-ig itt maradtak. Másolataik a vár kápolnájában láthatók.

Milyen régi Lubló vára?

A vár a 13. század végén vagy a 14. század elején épült, a pontos dátumot a források eltérően adják meg. Az első írásos említés 1311-ből való.

Mit lehet látni Lubló várában?

A múzeumban várörténeti kiállítás, korabeli bútorok és fegyverek, valamint a Zamoyski családot bemutató tárlat látható. Hozzátartozik a kápolna a koronaékszerek másolataival, a vár alatt pedig a szabadtéri múzeum.

Ki raboskodott Lubló várában?

1768-ban itt raboskodott Benyovszky Móric kalandor, a későbbi madagaszkári király.