Vöröskolostor: remetekolostor, ahol a Dunajec átvágja a Pieninákat
A Vöröskolostor (szlovákul Červený Kláštor) a Lipník-patak Dunajecbe torkolatánál áll a Pienini Nemzeti Parkban, a Késmárki járás azonos nevű településén, közvetlenül a lengyel határ mellett. A 14. század elején karthauziak alapították, később kamalduli remeték laktak benne, a gótikus és barokk együttes ma nemzeti kulturális emlék és múzeum. A Pieninák egyik legérdekesebb kolostora, jó tipp mindazoknak, akik Észak-Szlovákia rejtett látnivalóit keresik.
A hallgatag remeték itt külön házikókban éltek kertecskékkel, egyikük, Ciprián fráter, a patikus és gyógynövényszakértő pedig a legenda szerint saját építésű sárkányrepülővel szállt le egy hegycsúcsról.
A Vöröskolostor története
A kolostor vezeklésből született. Egy régi legenda szerint a Berzeviczy család őse, Kokos nevű nemes megölt egy prépostot, és büntetésül hat kolostort kellett alapítania, ám csak kettő készült el: az egyik a Letanóc feletti Menedékkősziklán, a másik a Lechnica melletti Szent Antal-völgyben. Az alapítást 1319-ben a szepesi káptalan megerősítette, 1320-ban pedig I. Károly Róbert király beleegyezését adta. Az építkezés 1330 körül kezdődött a Magyarországról Lengyelországba vezető régi kereskedőút mentén, a Dunajec egyik gázlója közelében. A hivatalos neve Lechnicai kolostor volt, a Vöröskolostor elnevezés a vörös tetőkről, valamint a párkányok és a bordák téglaszerkezetéről ered.
A karthauziak alatt, akik az 1560-as évekig maradtak, a kolostor gazdaggá és tudományos központtá vált. A szerzetesek sörfőzési, malom- és halászati jogokkal rendelkeztek, és mindegyikük kis házban lakott kerttel a kerengő körül, csendben és szerény koszton. A kis gótikus templom építését 1360 körül kezdték. Gazdagon díszített kéziratok készültek itt, ezek közül kettő maradt fenn, az egyik a krakkói Jagelló Könyvtárban, a másik Budapesten. A szerzetesek csillagászattal, orvostudománnyal és alkímiával is foglalkoztak. A huszita csapatok 1431-ben, majd 1433-ban kifosztották a kolostort, 1545-ben pedig a nedeci vár lovagjai támadtak rá. A szerzetesek a folyón át Lengyelországba menekültek, és 1563-ban a kolostort feloszlatták.
Világi birtokosok következtek, köztük Thököly István, 1626-tól pedig a Rákócziak, Rákóczi Pál a pusztuló épületeket helyreállíttatta és fallal vétette körül. 1699-ben Matyasovszky László nyitrai püspök megvásárolta a kolostort, és a kamalduliakra hagyta, akik 1711-ben költöztek be. Barokk stílusban építették át, a Három Korona hegy remetéinek kolostora nevet adták neki, és tíz remetelakot, sörfőzdét és fogadót alakítottak ki. A templom megtartotta gótikus külsejét, de 1747-ben barokk belső teret kapott festett növénymotívumokkal, 1750-ben pedig tornyot építettek hozzá. 1754-ben a szerzetesek patikát nyitottak, amely Ciprián fráter idején híressé vált, herbáriuma 1766-ban jelent meg. 1754 és 1772 között a kolostorban a fiatal szerzetesek számára teológiai főiskola is működött.
1782-ben II. József császár feloszlatta a szemlélődő rendeket, és a szerzeteseknek el kellett hagyniuk a kolostort. A könyvtár Budapestre, a templom berendezése a lengyelországi Muszynába került. 1820-ban I. Ferenc az eperjesi görögkatolikus püspökségnek adományozta a kolostort, de az tovább pusztult, és az 1907-es tűz nagy kárt okozott benne. 1918 után a Szlovák Turista- és Síklub eperjesi csoportjának lelkesei helyreállították az együttes egy részét. Az alapos felújítás 1956-ban kezdődött és 1966-ban fejeződött be, ekkor nyílt meg az első múzeumi kiállítás. Az együttest 1970-ben nemzeti kulturális emlékké nyilvánították. A bővített múzeum 1993-ban nyílt meg újra, és 2008 óta a Szlovák Köztársaság Műemlékhivatala kezeli.
Érdekességek a Vöröskolostorról
- A régi legenda szerint a kolostor egy bűntettnek köszönheti létét: Kokos nemes megölt egy prépostot, és engesztelésül hat kolostort kellett alapítania, de csak kettő épült fel.
- Ciprián fráter, akinek világi nevét Franz Ignatz Jäschkeként adják meg, a Repülő Szerzetes néven ismert. A legenda szerint saját építésű sárkányrepülővel szállt le a Három Korona csúcsáról a kolostor udvarára.
- Ciprián 1766-os herbáriuma a Pieninák és a Tátra 272 növényfaját írja le négy nyelven, herbáriuma pedig a tátralomnici múzeumban maradt fenn.
- Az ebédlő (refektórium) késő gótikus hálóboltozata a 15. század második feléből származik, falait 1520 után ornamentikával és passiójelenetekkel festették ki.
- Romuald Hadbavný szerzetesnek, aki itt gazdasági vezetőként és levéltárosként dolgozott, latin–szlovák szótárt és a régi szlovák kamalduli Bibliát tulajdonítják.
- A Vöröskolostor több néven is ismert volt: a középkorban Lechnicai kolostor, a kamalduliak idején a Három Korona hegy remetéinek kolostora.
A Vöröskolostorban forgatott film
A kolostor nyugodt környezete a leghíresebb szerzetesének történetét feldolgozó film forgatási helyszíne lett.
- Legenda o Lietajúcom Cypriánovi (2009) – A kolostorban forgatták a Repülő Szerzetesről szóló szlovák–lengyel történelmi nagyjátékfilmet Mariana Čengel Solčanská rendezésében.
Kirándulások a közelben: Vöröskolostor
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
A Vöröskolostor meglátogatása
- A fő épületek a gótikus, egyhajós Remete Szent Antal-templom oldalkápolnákkal, a kerengős kolostorépület, az úgynevezett óratorony és a gazdasági épületek, amelyeket egykor lőréses fal vett körül.
- A múzeum bemutatja a kolostor történetét, a kolostori életet, valamint a szerzetesek botanikai és gyógyszerészeti tevékenységét, továbbá a kolostor és az egész északi Szepesség műemlékeit. A templom a kiállítás része.
- A hálóboltozatos és falfestményes refektórium az együttes egyik legszebb belső tere.
- A kolostor ott áll, ahol a Dunajec áttör a Pieninák mészkősziklái között, és a folyón a tutajozás közelében ér véget, így jól összekapcsolható egy túrával vagy vízi kirándulással.
- Indulás előtt ellenőrizze az aktuális nyitvatartást.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Vöröskolostor
Fotók: Vöröskolostor
Kérdések
Hol van a Vöröskolostor, és hogyan lehet eljutni oda?
A Vöröskolostor az azonos nevű településen áll a Pienini Nemzeti Parkban, a Késmárki járásban, a Dunajec partján, a lengyel határ mellett. Ólublótól (Stará Ľubovňa) mintegy 25 km-re északnyugatra található.
Miért hívják Vöröskolostornak?
A nevet általában az együttes vörös tetőcserepeivel magyarázzák. Más forrás szerint a kolostor vörös téglái adják az elnevezést.
Ki volt Ciprián fráter, a Repülő Szerzetes?
Ciprián kamalduli szerzetes volt, aki a kolostori patikát vezette, és több száz növényt leíró herbáriumot írt. A legenda szerint saját építésű szerkezettel szállt le a Három Korona csúcsáról.
Milyen szerzetesek éltek a Vöröskolostorban?
Karthauziak éltek itt a 14. század elejétől az 1560-as évekig, kamalduli remeték pedig 1711-től a kolostor 1782-es feloszlatásáig. Mindkét rend a legszigorúbb remeterendek közé tartozott.
Mit lehet ma látni a Vöröskolostorban?
A kolostorban múzeum mutatja be a kolostori életet, a botanikát és a gyógyszerészetet, a látogatás része a felújított gótikus Remete Szent Antal-templom. A refektóriumban késő gótikus boltozat és falfestmények láthatók.
Milyen idős a Vöröskolostor?
Az alapítást 1319-ben erősítették meg, a királyi hozzájárulás 1320-ban érkezett, az építkezés 1330 körül kezdődött. A gótikus templom építését 1360 körül kezdték.
A közelben is
Lubló vára
Ólubló · a határvár, ahol a lengyel koronaékszereket rejtették el
22 km km-re
Palocsai vár
Plaveč · rom, amely 1715-ben megúszta a lebontást
35 km km-re
Mariánska hora (Lőcse)
Lőcse · zarándokhegy, ahol 1995-ben 650 000 ember gyűlt össze
42 km km-re
Szent Jakab-templom (Lőcse)
Lőcse · gótikus bazilika a világ legmagasabb faoltárával
43 km km-re