Hidden Slovakia
ENSKDEPLHU
Murány várának kapuja
Vár és erődKözép-Szlovákia

Murány vára: a murányi Vénusz 935 méteres romja

Murány vára (szlovákul Muránsky hrad) a Cigánka hegyén álló rom, 935 méterével Szlovákia harmadik legmagasabban fekvő vára, Murány (Muráň) község felett, a Muránska planina Nemzeti Park déli szélén. A 13. században egy kereskedelmi út védelmére alapították, és egy rablólovaghoz, egy híres úrnőhöz és Gömör leghíresebb legendáihoz kötődik.

Rablólovag indult el innen, a murányi Vénusznak nevezett úrnő csellel jutott hozzá, egy költő pedig eposzt írt róla: Szlovákia harmadik legmagasabb vára mindent látott.

HolMurány (Muráň) község felett, Gömör, Közép-Szlovákia
TípusHegyi várrom a Cigánka hegyén, 935 m tengerszint feletti magasságban, a Muránska planina Nemzeti Parkban
Kiknek ajánljukTúrázóknak, történelem- és mondakedvelőknek, és mindenkinek, aki szereti a hegyi várromokat
MegközelítésNagyrőcétől (Revúca) kb. 9 km-re északnyugatra; a várhoz gyalog, jelzett ösvényeken lehet feljutni Murányból és más kiindulópontokról

Murány várának története

Murány várát a 13. században emelték királyi várként, valószínűleg nem sokkal az 1241-es tatárjárás után, egy sziklaormon, amelyről messze délre, a Murány folyó völgyébe lehet látni. Feladata a Gömörből Liptóba és Zólyomba vezető út védelme volt. Írásban először 1271-ben említik, amikor V. István király Gunig comesnek adományozta. A 15. század első felében átépítették, ezért nem tudjuk, milyen volt eredetileg. Később a hegyen hatalmas erősség állt: a falak által körülzárt terület mintegy 500 méter hosszú és 150 méter széles volt.

1440-ben Luxemburgi Erzsébet a várat zsoldosvezérére, Jiskra Jánosra bízta, aki jelentősen megerősítette, és huszita atyafiai 1462-ig tartották, amikor Mátyás király elfoglalta. 1500 körül a Tornallyaiak kezére került. A birtokos 1528-as halála után kisfiának gyámja, Bacsó Mátyás (Matej Bašo) magához ragadta a várat, és olyan banda támaszpontjává tette, amely Gömör, Szepes és Malohont vidékén fosztogatott. Neki tulajdonítják Lőcse és Dobsina felgyújtását, valamint a Kláštorisko melletti kartauzi kolostor lerombolását. 1549-ben a császári csapatok hosszú ostrom után elfoglalták a várat, és Bacsót megölték. Az eseményekről szól a Murányi vár éneke, az egyik legrégebbi fennmaradt szlovák dal.

A vár fénykora a 17. század elején kezdődött a Széchy család idején. Széchy Tamás után fia, György örökölte, György 1625-ös halála után pedig a lányai. Közülük a leghíresebb, Széchy Mária a murányi Vénusz becenevet kapta. 1644-ben Wesselényi Ferenc parancsnokkal együtt csellel túljárt a rokonok eszén, akik a várat az erdélyi fejedelemnek tartották, és egyetlen lövés nélkül a Habsburgok kezére játszották. Összeházasodtak, és Wesselényi 1655-ben nádor lett. 1666-ban a császár elleni főúri összeesküvés élére állt, 1667-es halála után pedig Mária még néhány évig védte a várat, amíg 1670-ben Lotaringiai Károly serege ötnapos ostrom után be nem vette.

1670 után a várnak nem lett többé olyan birtokosa, aki gondját viselte volna. Thököly Imre felkelői, később II. Rákóczi Ferenc emberei szállták meg, az 1702-es és az 1760-as tűz pedig súlyosan megrongálta. 1720-ban Koháry István gróf kapta meg, házasság útján pedig a Coburg család, amelynek birtokában 1945-ig maradt. Az utolsó lakója 1820-ban állítólag egy 84 éves nyugdíjas katona volt. 1972-ben megtisztították a várat, a 2005-ös nagyobb rekonstrukció pedig két kilátóteraszt és megújított kaput hozott.

Érdekességek Murány váráról

  • 935 méteres tengerszint feletti magasságával Murány Szlovákia harmadik legmagasabban fekvő vára.
  • Martin Bošňák Murányi vár éneke, az egyik legrégebbi szlovák dal, Bacsó uralmáról és a vár elfoglalásáról szól, a szerző pedig állítólag maga is részt vett az ostromban.
  • Széchy Mária a murányi Vénusz nevet kapta, Gyöngyösi István költő pedig, Wesselényi udvarának vendége 1663–1664-ben, itt írta barokk eposzát a szerelmesekről.
  • A vár megihlette Arany Jánost, aki hősi szerelmi költeményt írt az ostromról, és Kisfaludy Károlyt, aki drámát alkotott belőle.
  • Az 1840-es években egy koburgi herceg turistaházat építtetett a romok mellett, és Petőfi Sándor a kapujába vésette a nevét és az 1846. július 14-i dátumot; a feliratot később üveg alá helyezték.
  • A bejárati kapu előtti sziklában szabályos vájatok láthatók a fa lépcsők gerendáinak rögzítésére, amelyekből állítólag száznál is több volt.

Kirándulások a közelben: Murány vára

Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:

Murány várának meglátogatása

  • A romok szabadon látogathatók. A Zámok-menedékháztól (843 m) rövid, de meredek, mintegy 90 méteres emelkedő vezet a várhoz egy 1883-as Coburg-emlékmű mellett.
  • Murány községből a piros jelzésű Széchy Mária-ösvény mintegy 450 méteres szintkülönbséggel vezet fel; más feljárók Muránska Hutából, Predná Horáról és Veľká Lúkáról indulnak, ahonnan tanösvény is vezet a várhoz.
  • Fent a gótikus kaputornyot kőpaddal, az egyik falon reneszánsz sgraffito-díszítést és a nagy udvaron szétszórt épületek alapjait láthatja.
  • Korlátos fa kilátóteraszok és padokkal ellátott fedett pihenőhely teszik könnyebbé a Muránska planina kilátásának élvezetét.
  • A közelben, az oldalunkon: a pohorelái Fájdalmas Szűz Mária-templom (kb. 12 km), a Krásna Hôrka vára (kb. 41 km) és a lőcsei templomok (kb. 49 km). Indulás előtt tájékozódjon az ösvények állapotáról.

A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.

Térkép: hol található: Murány vára

Fotók: Murány vára

A murányi várkapu
Murány vára északról, első nézet
Murány vára északról, második nézet
Murány vára északról, harmadik nézet
Murány vára romjai a hegyen

Kérdések

Hol van Murány vára, és hogyan lehet eljutni oda?

Murány vára a Cigánka hegyén áll Murány község felett, Nagyrőcétől mintegy 9 km-re északnyugatra. Gyalog lehet feljutni, például a Zámok-menedékháztól rövid, meredek ösvényen.

Milyen magasan áll Murány vára?

A vár 935 méteres tengerszint feletti magasságban áll, így Szlovákia harmadik legmagasabban fekvő vára.

Ki volt a murányi Vénusz?

Széchy Mária, az úrnő, aki a 17. században birtokolta a várat, és hozzáment Wesselényi Ferenchez, a későbbi nádorhoz. Férje halála után 1670-ig védte Murányt a császári csapatokkal szemben.

Ki volt Bacsó Mátyás?

Bacsó rablólovag volt, aki 1529 körül birtokolta a várat. A környező vidékeket fosztogatta, amíg 1549-ben a császári csapatok el nem foglalták a várat, és ő életét nem vesztette.

Látogatható-e Murány vára?

A romok gyalog szabadon látogathatók, kilátóteraszokkal és fedett pihenőhellyel. Indulás előtt tájékozódjon az ösvények állapotáról.

Mi történt Murány várával a 18. században?

Az 1702-es és az 1760-as tűz súlyosan megrongálta, a második után nem építették újjá. A 18. század végére már nem lakták.

A közelben is