Éleskő vára (Ostrý Kameň): határvár-rom a Kis-Kárpátokban
Éleskő vára (szlovákul Ostrý Kameň, németül Scharfenstein) a Kis-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Záruby meredek gerincén álló rom Buková falu felett, a nagyszombati járásban. A 13. században a Cseh út védelmére épült, ma csendes erdei rom sziklába vájt árokkal és bástyamaradványokkal, remek túracél.
Éles sziklájáról elnevezett vár őrizte a Budáról Prágába vezető kereskedelmi utat, míg az út Pozsonyba nem költözött, a vár pedig az erdőre, a rablólegendákra és a ritka növényekre maradt.
Éleskő várának története
Az Éleskő (Ostrý Kameň) várát a 13. században építették, az írott forrásokban először 1273-ban szerepel. Királyi határvár volt a Magyar Királyság nyugati peremén, és különleges feladata az volt, hogy védje a Budáról Nyugat-Szlovákián át a cseh területekre vezető távolsági kereskedelmi utat, amelyet Cseh útnak (Via Bohemica) neveztek. Az út a Kis-Kárpátokat a Bukovská brázda nyergén át keresztezte, közvetlenül a vár alatt. A német Wikipédia szerint az útvonalat 1335–1336 körül I. Károly magyar király és János cseh király hivatalosan kijelölte, és Bécset kikerülte, hogy gyengítse Ausztriát. A magyar királyok határvárak láncával védték, a kereskedőknek szabadon és biztonságosan kellett közlekedniük, útvámok nélkül.
Az eredeti vár kis erődítmény volt a sziklagerinc csúcsán, meredek szakadékok védték, amelyekről a nevét kapta. Magját hosszúkás épület és hasáb alakú, kapuval ellátott torony alkotta, a gerinc többi részétől a sziklába vájt árok választotta el. Fokozatosan előváros épült gazdasági épületekkel és vízciszterna. Eleinte királyi birtok volt, de 1366-ban a király Szécsi Miklósnak adományozta, 1394-ben pedig Zsigmond király a jeles hadvezérnek, Stiborici Stibornak adta. Később többek között a Thurzók és a Forgáchok, a 15. századtól pedig a szentgyörgyi és bazini grófok birtokolták. A 15. század közepétől a várat északnyugati irányban bővítették.
A 15. és 16. század fordulóján a vár Czobor Imre és Márton testvérek örökletes birtoka lett, és ekkor már kevésbé volt őrhely, inkább egy nagy uradalom gazdasági és védelmi központja. Az árok előtt hatalmas új erődítményt emeltek, a növekvő török veszély miatt pedig második előváros épült kerek sarokbástyával; újabb előterek követték a 16. század második felében. A területen lakóépületek, raktárak, pékség, kovácsműhely és kápolna állt. Amikor 1539-ben meghalt Czobor Gáspár, és adósságot hagyott a Bakič és a Révay családnak, hevesen kitört a vita a várról, amelyet házasságok és a Bakičok építkezési befektetései bonyolítottak. Csak 1554-ben ért véget V. Károly császár közvetlen beavatkozásával, négy évvel később pedig a három család felosztotta az uradalmat.
A vár hanyatlása a 18. század elején kezdődött. 1704-ben a közelben nagy csata zajlott Rákóczi kurucai részvételével, amelyben a vár valószínűleg megsérült, és nagyjából ekkor az út Pozsonyon át vezetett, így az erőd elvesztette szerepét. A tulajdonosok közötti gyakori perek sem segítettek. A 18. század végén az uradalom a Pálffyak kezére került, akik székhelyét Morvaszentjánosra (Moravský Svätý Ján) helyezték át, és mivel senki sem törődött a javítással, a vár lassan romba dőlt. Az elhanyagolt út mentén rablók garázdálkodtak, egyik legendás alakjuk Hrajnoha volt.
Érdekességek Éleskő váráról
- A vár neve annak a sziklának az alakjára utal, amelyen áll; a magyar Éleskő, a német Scharfenstein és a szlovák Ostrý Kameň ugyanazt jelenti.
- A vár a Zárubyn, a Kis-Kárpátok legmagasabb csúcsán áll, a Záruby országos természetvédelmi területen.
- A Cseh út, amelyet a vár őrzött, Bécset kikerülte, a kereskedőknek pedig vámmentes, szabad áthaladást biztosítottak.
- Három nemesi család vitája a várért addig húzódott, amíg 1554-ben maga V. Károly császár be nem avatkozott.
- A 18. század első felében rablók tanyáztak az elhanyagolt úton, egyik legendás vezérüket Hrajnohának hívták.
- A vár területe és a környező sziklák a reliktum flóra fontos lelőhelye, azaz olyan növényeké, amelyek korábbi éghajlati korszakokból maradtak fenn.
Kirándulások a közelben: Éleskő vára (Ostrý Kameň)
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
Éleskő várának meglátogatása
- A rom Buková feletti erdőben áll, mellette halad a Štefánik tábornok útja, így a vár jól beilleszthető a Kis-Kárpátok túráiba.
- Keresse a várat a gerinctől elválasztó, sziklába vájt árkot és három bástya falmaradványait; a kevés megmaradt építészeti részlet közé tartozik egy reneszánsz kettős konzol és egy kulcslyuk alakú lőrés.
- A falak erősen benőttek, az épületek omladoznak, ezért legyen óvatos, és maradjon biztonságos terepen. A terület védett természetvédelmi terület.
- Az egykori toronyból valószínűleg a szomszédos várak, például a Plavecký hrad is látszottak. Ez kb. 9 km-re van, és az oldalunkon is szerepel.
- A források nem említenek látogatói szolgáltatásokat, ezért indulás előtt érdeklődjön az útvonalról és a körülményekről.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Éleskő vára (Ostrý Kameň)
Fotók: Éleskő vára (Ostrý Kameň)
Kérdések
Hol van Éleskő vára (Ostrý Kameň)?
A rom a Kis-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Záruby meredek gerincén áll, Buková falu felett, a nagyszombati járásban, Nyugat-Szlovákiában, kb. 576 m tengerszint feletti magasságban.
Mennyi idős Éleskő vára?
A 13. században épült, és 1273-ban említik először. A 18. század eleje után kezdett pusztulni, amikor az őrzött Cseh utat áthelyezték.
Miért itt épült a vár?
Királyi határvár volt a Cseh út védelmére, amely Budát Prágával kötötte össze, és a Kis-Kárpátokat a vár alatti völgyben keresztezte.
Mi látható ma Éleskő várából?
Benőtt falmaradványok, a sziklába vájt árok és három bástya töredékei maradtak fenn, néhány reneszánsz részlettel, például kettős konzollal és lőrésszel.
Mit jelent az Ostrý Kameň név?
Éles követ jelent. A név, akárcsak a német Scharfenstein, arra a sziklára utal, amelyen a vár épült.
El lehet gyalogolni Éleskő várához?
Igen, a rom a Štefánik tábornok útja mentén fekszik Buková közelében. Indulás előtt tájékozódjon a helyi aktuális útvonalról és körülményekről.
A közelben is
Detrekő vára
Detrekőváralja · rom, ahol az egyik első nyomda működött
8,5 km km-re
Alexandriai Szt. Katalin templom és kolostor
Dechtice · kolostorrom, csak gyalog közelíthető meg
12 km km-re
Jókő vára
Jókő · forrásairól elnevezett gótikus várrom
15 km km-re
Vöröskő vára
Cseszte · az augsburgi Fuggerek reneszánsz erődje
15 km km-re