A dévényi vár: romos erőd a Duna és a Morva összefolyásánál
A dévényi vár (Devínsky hrad) romos erőd egy 212 méter magas sziklán a Duna és a Morva összefolyásánál, Pozsony (Bratislava) Dévény (Devín) kerületében. A helyet a neolitikum óta lakják, Szlovákia legrégebbi várhelyei közé tartozik kelta, római és nagymorva rétegekkel, ma múzeumnak ad otthont, és a határvidék egyik legszebb kilátását kínálja.
Ez a szikla évszázadokig a borostyánutat őrizte, 1989-ig közvetlenül előtte húzódott a vasfüggöny, a szlovákok pedig ma is a nemzeti emlékezet jelképeként keresik fel.
A dévényi vár története
A Duna és a Morva összefolyása feletti sziklát a neolitikum óta lakják, a bronz- és vaskortól pedig erődítették, később kelták és rómaiak is. Az ásatások egy 1. századi római torony maradványait tárták fel, a rómaiak 400 körül hagyták el a helyet. A 9. században Dévény fontos nagymorva erőddé vált: 850 és 863/870 között itt épült egy freskókkal díszített preromán templom, 864-ben pedig a fuldai évkönyvek leírják, hogyan ostromolta Német Lajos király Rasztiszláv fejedelmet egy Dowina nevű erődben, amelyet általában Dévénnyel azonosítanak, bár az azonosítás vitatott.
A Nagymorva Birodalom bukása után a hely jelentősége csökkent. A 13. században kővár épült a Magyar Királyság nyugati határának védelmére, amelyet 1271-ben említenek. Eleinte egy hatalmas hatszögletű kőtoronyból és kis előudvarból állt. 1419-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta, aki a határvárat késő gótikus úri lakká alakította palotával, erősebb falakkal és kapukkal. 1460-tól a szentgyörgyi és bazini grófok birtokolták, 1526 után pedig a Báthory család kezére került, amely a középső várat reneszánsz stílusban építette át.
1635-ben Dévény a Pálffy családé lett, amely az utolsó birtokosa volt. A vár ekkor már nem számított fontos erődnek, bár magyar források szerint 1683-ban ellenállt egy török kísérletnek, a Pálffyak pedig sosem laktak itt huzamosabban. 1809-ben, amikor a napóleoni háborúk Pozsonyt is elérték, a visszavonuló francia csapatok felrobbantották a várat, és azóta romos. A Pálffy család 1932-ben eladta a romokat.
A rom nemzeti jelképpé vált. 1836. április 24-én Ľudovít Štúr és társai felmásztak a sziklára, és hűséget esküdtek a szlovák nemzetnek, ezzel a zarándoklatok hagyománya megkezdődött; a vár később a csehszlovák 500 koronás bankjegy hátoldalára és a szlovák 50 halérosra is felkerült. A magyarok az ország nyugati kapujának tekintették, és 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának emlékére a felső várban egy Árpád-kori harcost ábrázoló emlékművet emeltek, amelyet az első világháború után felrobbantottak. 1989-ig a vár a vasfüggöny határsávjában állt, a bársonyos forradalom után a területet lefegyverezték. A romot 1961-ben nemzeti műemlékké nyilvánították, és évtizedes helyreállítás után 2023-ban újabb látogatói fejlesztések készültek el.
Érdekességek a dévényi várról
- Az első írásos nevet, a Dowinát a fuldai évkönyvek „lánynak” magyarázták, így Dévény a „lány vára” lenne. A nyelvészek egy másik magyarázatot, az „őrtornyot” tartják valószínűbbnek.
- A kis Leánytorony, a szlovák forrásokban Mníška néven említett apró sokszögletű bástya a főváron kívül, egy magányos sziklán egyensúlyoz. A rom legtöbbet fényképezett része, legendák szólnak a belőle a mélybe vetett leányokról.
- 1989 előtt a vasfüggöny közvetlenül a vár előtt húzódott. Maga a vár látogatható volt, de a környező terület őrtornyokkal és szögesdróttal övezett katonai tilalmi övezet volt.
- A vár udvarának közepén álló kút 55 méter mély. Télen biztonsági okokból lefedik, az év többi részében a mélységébe is bele lehet nézni.
- A vár romját 1759–1760-ban Bernardo Bellotto, azaz Canaletto festette meg. A kép a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható.
- Dévényben ér véget az SNP hőseinek útja (Cesta hrdinov SNP), Szlovákia leghosszabb jelzett turistaútja, amely az Alacsony-Beszkidekben, a Dukla-hágónál kezdődik.
Kirándulások a közelben: Dévényi vár
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
A dévényi vár meglátogatása
- A romok falakból, lépcsőkből, udvarokból és kertekből álló kiterjedt tájat alkotnak, különböző állapotban. Kanyargós út vezet a felső kapuhoz, a falak mentén futó lépcsők pedig az egykori lakótorony helyén álló kilátóhoz.
- A csúcsról a Duna és a Morva összefolyása látható, a túlparton pedig az osztrák Hainburg vára. A Leánytorony a klasszikus fotómegálló.
- A vár a Pozsonyi Városi Múzeum egyik épülete, kiállításokkal a föld alatti termekben és a fő fellegvárban. A látnivalók közé tartoznak a régészeti leletek és az 55 méter mély kút.
- Nyáron a várban kardvívó-, zenei-, tánc- és kézműves-fesztivált tartanak 2004 óta, július 5-én pedig Szent Cirill és Metód ünnepét ülik meg. Indulás előtt ellenőrizze az aktuális nyitvatartást és a programokat.
- Dévényben a volt határnál életüket vesztett emberekre Mészáros Péter kőportálja emlékeztet, amelybe az áldozatok nevét vésték.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Dévényi vár
Fotók: Dévényi vár
Kérdések
Hol van a dévényi vár, és hogyan lehet eljutni oda?
A dévényi vár a Duna és a Morva összefolyása fölötti sziklán áll, Pozsony Dévény kerületében, közvetlenül az osztrák határnál. Pozsony óvárosa kb. 10 km-re van.
Mennyi idős a dévényi vár?
A helyet a neolitikum óta lakják, kelták, rómaiak és nagymorvák is erődítették. A kővár a 13. századból való, és 1271-ben említik.
Mi volt a vasfüggöny Dévénynél?
1989 előtt a keleti blokk és a Nyugat határa közvetlenül a vár előtt húzódott. A környék őrtornyokkal és szögesdróttal övezett katonai tilalmi övezet volt, amelyet a bársonyos forradalom után lefegyvereztek.
Mi a Leánytorony Dévényben?
Kis őrtorony egy magányos sziklán a főváron kívül, a rom legtöbbet fényképezett része. Legendák veszik körül a belőle a mélybe vetett leányokról.
Miért nemzeti jelkép a dévényi vár a szlovákok számára?
A 19. században története romantikus költőket és Ľudovít Štúr követőit ihlette meg, akik 1836-ban felmásztak a sziklára. A Nagymorva Birodalomhoz kötődik, a szláv ősök első államához a mai Szlovákia területén, és később bankjegyre és érmére is felkerült.
Mi történt a dévényi várral 1809-ben?
A napóleoni háborúk idején a visszavonuló francia csapatok felrobbantották a várat. Soha nem építették újjá, azóta romos.
A közelben is
Szent Rozália-kápolna
Lamač, Pozsony · barokk kápolna a pestis után
5,5 km km-re
Červený most vasúti híd
Pozsony · vörös acélhíd a legrégebbi gőzvasút vonalán
7 km km-re
Kamzík tévétorony
Pozsony · Szlovákia legmagasabb tornya, 1975-ös acél-beton ikon
8,5 km km-re
Szentháromság-templom (Podhradie)
Pozsony · barokk templom, amely túlélte Zuckermandel lebontását
9,5 km km-re