Gímesi vár (Gýmeš): a Forgách család romos erőssége a Dúň-hegyen
A gímesi vár (szlovákul Hrad Gýmeš, másként Jelenec vára) középkori vár romja a Tribecs-hegység déli oldalán, a meredek kvarcit Dúň-hegyen, 514 méter magasan. Gímestől (Jelenec) mintegy 5 km-re északra áll Nyitra mellett, a tágabb környék jól látható dominánsa, amelyet csak gyalog lehet megközelíteni.
A vár kétszer is visszaverte a cseh király seregét, végül anyagbányává vált: 1833-ban a tetejét elbontották, hogy egy cukorgyár építésénél újra felhasználják.
A gímesi vár története
A gímesi vár a 13. században épült, valószínűleg 1253 és 1270 között, Ivánka fia, András építtette, a Hontpázmány nemzetség tagja és a Forgách család őse. A források a dátumban kissé eltérnek, de mindegyik a tatárjárás utánra teszi. A legrégebbi magot kora gótikus várfal vette körül háromszögletű udvarral, a déli oldalon prizmatikus lakó- és védőtoronnyal. A vár erősnek bizonyult: 1271-ben és 1273-ban ellenállt II. Přemysl Ottokár cseh király seregének. A 13. század végén újabb tornyot és a tornyok között palotákat emeltek egy közös erődítésen belül.
András 1295-ben bekövetkezett halála után utódai megosztoztak a váron, a legkisebb részt fia, Tamás kapta, aki az északkeleti oldalon saját palotát építtetett. A 14. század elején a várat Csák Máté, a mai Nyugat-Szlovákia ura foglalta el. 1321-ben bekövetkezett halála után a koronára szállt, később pedig visszakerült a Forgáchokhoz, akik évszázadokig birtokolták. Uralmuk alatt a 15. századtól új paloták és kiterjedt erődítések épültek, a 16. században pedig a bejáratnál egy nagy, trapéz alaprajzú és egy hengeres torony.
A kora újkor viharos volt. 1576-ban a törökök elfoglalták és megrongálták a várat. A magasabb robot és adók 1610-ben parasztlázadáshoz vezettek, amelyet az uradalom keményen leverte. Forgách Zsigmond, 1618 és 1621 között nádor, 1613-ban megrongálódott várat újíttatta fel, de Bethlen Gábor csapatai egy bosszúhadjárat során 1618-ban felgyújtották. Újjáépítés következett, a déli, leginkább veszélyeztetett oldalon az 1660-as évek török háborúi után ágyúbástyás erődítést emeltek. A Rákóczi-szabadságharcban Forgách Simon a felkelők oldalán állt, birtokait 1709-ben a császár elkobozta, és a család másik ágából való Forgách Pálnak adta.
Gímes azon kevés várak egyike, ahol a 18. században is folytak építkezések. Forgách Pál és azonos nevű fia a gótikus palotát családi kriptává építtette át négy kápolnával, amelyek közül a legismertebb Loyolai Szent Ignác kápolnája volt, ahová évente zarándoklatot tartottak. Miután 1722-ben barokk kastély épült a faluban, megkezdődött a lassú hanyatlás, bár a vár a 19. században még lakható volt. Tűz után Forgách Károly 1833-ban lebontatta a tetőt a tetőszerkezettel együtt, hogy a gímesi cukorgyár építésénél felhasználják, és 1840 után a vár már elhagyatottnak számít. 1950-ben az állami erdészetnek adták át, 2011 óta pedig a Castrum Ghymes polgári társulás gondozza a romot.
Érdekességek a gímesi várról
- A vár 1271-ben és 1273-ban is ellenállt II. Přemysl Ottokár cseh király csapatainak.
- 1833-ban Forgách Károly lebontatta a tetőt és a tetőszerkezetet, hogy a gímesi cukorgyár építésénél újra felhasználhassák.
- Gímes azon kevés várak egyike, ahol a 18. században is építkeztek: a gótikus palotát négy kápolnás családi kriptává alakították.
- A legismertebb a Loyolai Szent Ignác-kápolna volt, ahová évente zarándokok jártak.
- A magyar Wikipédia egy népi történetet őriz Forgách Balázs pohárnokmesterről, aki a várat jutalmul kapta, mert halálosan megsebesítette Kis Károlyt, később pedig a bosszú áldozatává vált; a történetet a népköltészet is megörökítette.
- A vár megjelenik a magyar irodalomban is: a magyar cikk Arany János Daliás idők és Toldi szerelme című műveit említi.
Kirándulások a közelben: Gímesi vár
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
A gímesi vár meglátogatása
- A várhoz gyalog lehet feljutni jelzett turistautakon Ladice, Kostoľany pod Tríbečom (Tribecsalja) vagy Gímes felől, a Remitáž-tótól.
- A romon megmaradt a körítőfal egy része, az épületek és erődítések részletei, és több helyen az ablak- és ajtónyílások kőkeretei is láthatók.
- A késő barokk kápolna a falak páros pilaszterekkel és profilált párkányokkal való tagolásáról ismerhető fel, amelyek egykor a boltozatot hordták.
- Érdemes erős cipőt viselni, mert a rom meredek hegyen áll. A közelben ezen az oldalon még az oponicei vár (kb. 6 km), a zobori apátság és a nyitrai vár (kb. 12–14 km) is megtalálható. Indulás előtt tájékozódjon a megközelítés aktuális feltételeiről.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Gímesi vár
Fotók: Gímesi vár
Kérdések
Hol van a gímesi vár és hogyan lehet eljutni oda?
A gímesi vár a Tribecs-hegység Dúň-hegyén áll, Gímestől (Jelenec) kb. 5 km-re északra, Nyitra közelében. Gyalog érhető el jelzett utakon Ladice, Kostoľany pod Tríbečom vagy Gímes felől.
Ki építtette a gímesi várat?
A 13. században Ivánka fia, András építtette, a Hontpázmány nemzetség tagja és a Forgáchok őse. A pontos év a forrásokban eltér.
Ugyanaz-e a gímesi vár, mint a jeleneci vár?
Igen. A romot Jelenec vára néven is emlegetik, mert Jelenec falu 1948-ig a Gýmeš nevet viselte.
Mit lehet ma látni a gímesi váron?
A körítőfal egy részét, a paloták és bástyák maradványait és a romos barokk kápolnát. Több helyen megmaradtak az ablakok és ajtók kőkeretei.
Miért hagyták el a gímesi várat?
Miután 1722-ben barokk kastély épült a faluban, megkezdődött a lassú hanyatlás. A Forgáchok a 19. században elhagyták, tetejét 1833-ban egy cukorgyár építéséhez bontották le.
Ki gondozza ma a romot?
2011 óta a Castrum Ghymes polgári társulás gondozza a várat. Korábban az 1980-as és 1990-es években csak korlátozott állagmegóvás történt.
A közelben is
Appony vára
Appony · az Apponyi család romos vára
6,5 km km-re
Zobori tévétorony
Nyitra · 1993-as adótorony egy történelmi hegyen
12 km km-re
Zoborhegyi apátság
Nyitra · kolostorrom Szlovákia legrégebbi okleveleivel
12 km km-re
Szent Mihály-templom (Zobordarázs)
Zobordarázs, Nyitra · Szlovákia egyik legrégebbi temploma, egykor bankjegyen
14 km km-re