
Jeszenő vára: várrom a Homonna feletti dombon
Jeszenő vára (Jasenovský hrad) gótikus és reneszánsz várrom egy erdős mészkődombon, Homonnától (Humenné) mintegy 4 km-re délre, Kelet-Szlovákiában. Várjeszenő (Jasenov) községből kb. fél óra alatt érhető el gyalog, a jutalom pedig kilátás északra Homonna felé. Csendet és természetet kedvelőknek Zemplén egyik legszebb rejtett látnivalója.
A 16. században hamispénzverő műhely működött a falak között, mesterét 1551-ben Eperjesen végezték ki. Ma önkéntesek szabadítják ki lassan az erdőből a romot.
Jeszenő várának története
Jeszenő vára egy meredek, nagyjából kúp alakú mészkődombon áll, mintegy 392 méteres tengerszint feletti magasságban, a névadó községtől körülbelül egy kilométerre. Valószínűleg a 13. századi tatárjárás után épült, hogy a Dél-Szlovákiából Homonnára és tovább északra vezető utat védje. Az építtetők személyéről a források nem egyeznek. A hu Wikipédia szerint a vár magját 1277 előtt Gutkeled nembeli Joachim bán építtette, később Petenye fia Péter báró birtokában volt, aki a területet 1284-ben IV. Lászlótól kapta; más források a Petényi család vagy a Ráskai család nevét említik, és olyan változat is van, amely a várat 1300 körül Petényi Péter fiának, Péter mesternek tulajdonítja. A régió nagyobb várai közül Jeszenő abban is különleges, hogy nemesi család székhelyének épült, nem királyi kezdeményezésre. Az első írásos említés castrum Jezenew néven 1328-ból való, más adatok szerint 1330-ból.
A Petényiek sikertelen lázadása után a vár a 14. század elején a Drugeth családhoz került, amely eredetileg olasz nemesi família volt, és I. Károly Róbert király támogatását élvezte. A hu Wikipédia szerint Károly Róbert 1317-ben Drugeth Fülöpre ruházta át. A Drugethek a közeli Brekov várával, Homonnával és a környező birtokokkal együtt kapták meg, és a 17. századig megtartották. A vár akkor egy palotából, egy négyzet alapú toronyból és nagyjából háromszög alaprajzú védőfalból állt. A 15. században a falakat megerősítették. A 15. és 16. század fordulóján az oszmán fenyegetés miatt lőréses ágyúbástyákat építettek, főleg a nyugati és délnyugati oldalon, valamint bástyát a bejárati kapunál. A 16. század közepén további védművek készültek, a 17. század elején pedig a várat olasz típusú tüzérségi bástyák vették körül.
A 16. században a vár kevésbé hízelgő hírnévre is szert tett. Drugeth Gábor idején titkos műhelyben hamis pénzt vertek itt, főleg lengyel garasokat, eleinte értékes, később silányabb fémekből. A műhely vezetőjét, Miklós mestert lelepleződése után 1551-ben Eperjesen kivégezték. 1644-ben, I. Rákóczi György Habsburg-ellenes hadjárata során a várat elfoglalták és súlyosan megrongálták. A Drugethek már nem építették újjá, mert éppen reneszánsz kastély építésébe kezdtek Homonnán, és a 17. században a várak amúgy is veszítettek jelentőségükből. A 18. században a rom a Csákyaké volt, a 19. században pedig az Andrássyaké.
Az első nagyobb helyreállítási kísérlet a 20. század elején történt: Andrássy Géza gróf a romokból vadászkastélyt akart kialakítani, megerősíttette a kapuépület falait, és tetőt építtetett az öregtorony és egy bástya fölé. A munkát az első világháború megszakította, az 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére a tetők elkorhadtak és beomlottak. A várat 1963-ban nyilvánították műemlékké. 2011 óta Várjeszenő önkormányzata és a Združenie na záchranu Jasenovského hradu önkéntes egyesület megtisztítja a várdombot a növényzettől, régészeti kutatást végez, és fokozatosan konzerválja a falakat.
Érdekességek Jeszenő váráról
- A 16. században hamispénzverő műhely működött a várban. Mesterét, Miklóst 1551-ben Eperjesen kivégezték.
- A vár alatt mintegy 15 méter hosszú járatot vájtak a sziklába. Két enyhe törés után függőlegesen felfelé fordul, és két méter után véget ér; nem tudni, hogy befejezetlen menekülőút vagy egy ostromhoz épített járat volt-e.
- A felső-zempléni nagy várak többségével ellentétben Jeszenő nemesi család székhelyének épült, nem királyi erődnek.
- A 10-es évektől az 1960-as évekig készült régi képeslapokon és fényképeken jól felismerhetők a torony és egy bástya helyreállított tetői, amelyek ma már nincsenek meg.
- Andrássy Géza gróf egykor vadászkastélyt akart kialakítani a romokból; az első világháború véget vetett az elképzelésnek.
- 1644 után a várat sosem építették újjá, mert tulajdonosai, a Drugethek új kastélyt építettek Homonnán.
Kirándulások a közelben: Jeszenő vára
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
Jeszenő várának meglátogatása
- A rom szabadon látogatható, a környékét megtisztították a növényzettől. A látogatás saját felelősségre történik, ezért viseljen strapabíró cipőt.
- A legkönnyebb a sárga jelzésen Várjeszenőről felmenni, kb. 30 perc felfelé és 20 perc lefelé. A várhoz kék jelzés is vezet Homonnáról Várjeszenőn át, hosszabb zöld jelzésű út pedig Őrmezőről (Strážske) érkezik.
- A középkori várból főleg a palota és az öregtorony falai maradtak meg, valamint néhány reneszánsz boltozat nyoma, egy gótikus kerek ablak és az első udvarra vezető félköríves reneszánsz kapu.
- A várról szép kilátás nyílik északra Homonnára és környékére.
- A Drugethek régebbi testvérvára, Brekov vára kb. 6 km-re, Čičava vára kb. 13 km-re található; mindkettő megtalálható az oldalunkon.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Jeszenő vára
Fotók: Jeszenő vára





Kérdések
Hol van Jeszenő vára, és hogyan lehet eljutni oda?
Jeszenő vára egy dombon áll Homonnától kb. 4 km-re délre, Kelet-Szlovákiában, Várjeszenő községtől mintegy egy kilométerre. A legkönnyebb a sárga jelzésű gyalogút a községből, kb. 30 perc emelkedővel.
Ki építette Jeszenő várát?
A források nem egyeznek. A legtöbbször a Petényi családot említik, más források a Gutkeled és a Ráskai családot. Később a vár a 17. századig a Drugethek birtoka volt.
Miért rom Jeszenő vára?
1644-ben I. Rákóczi György hadjárata során elfoglalták és súlyosan megrongálták. A Drugethek nem építették újjá, mert már kastélyt kezdtek építeni Homonnán.
Mi a hamis pénz története?
A 16. században Drugeth Gábor idején titkos műhelyben hamis pénzt, főleg lengyel garasokat vertek a várban. A műhely vezetőjét, Miklós mestert 1551-ben Eperjesen kivégezték.
Szabadon látogatható Jeszenő vára?
Igen, a terület nyitva áll a látogatók előtt, a dombot megtisztították a növényzettől. A belépés saját felelősségre történik, a község és egy önkéntes egyesület helyreállítási munkái pedig még tartanak.
Mit lehet még látni Jeszenő vára közelében?
Brekov vára kb. 6 km-re, Čičava vára kb. 13 km-re van. Jelzett turistautak vezetnek Vinna vára és a Zemplínska šírava (Széles-tó) üdülőterülete felé is.
A közelben is

Barkó vára
Barkó · mészkődombi várrom, amelyet önkéntesek mentenek
6 km km-re

Csicsva vára
Csicsvaalja · várrom a legendás Hazugságok könyvével
13 km km-re

Szent Miklós ereklyéi átvitelének fatemploma (Ruská Bystrá)
Ruská Bystrá · 1730-as gerendatemplom, UNESCO világörökség
28 km km-re

Dubník adótorony
Szalánci-hegység · 318 m-es árboc, Szlovákia legmagasabb építménye
33 km km-re



