Vár és erődKelet-Szlovákia és Szepesség

Sáros vára: királyi várrom, amely egy egész vidéknek adta a nevét

Sáros vára (Šarišský hrad) gótikus és reneszánsz várrom egy 570 méter magas hegyen Nagysáros (Veľký Šariš) fölött, Eperjestől (Prešov) néhány kilométerre északnyugatra, Kelet-Szlovákiában. Az ország egyik legrégebbi és legnagyobb vára, hatalmas öregtoronnyal, bástyagyűrűvel és a Magas-Tátráig érő kilátással, Eperjes környékének egyik legjobb látnivalója.

A Tarca völgye fölé magasodó kúp alakú hegy az újkőkor óta lakott, királyi vára pedig olyan fontos volt, hogy egy egész vármegye és vidék, Sáros, róla kapta a nevét.

HolHegy Nagysáros (Veľký Šariš) fölött, Eperjestől néhány km-re északnyugatra, Kelet-Szlovákia

TípusKirályi hegyi vár romja (570 m tszf.); nemzeti kulturális műemlék

Kiknek ajánljukTúrázóknak, kerékpárosoknak, családoknak, fotósoknak és a jó kilátást kedvelő várrajongóknak

MegközelítésNagysárosról aszfaltút és jelzett ösvények vezetnek fel; a hegy lábánál parkoló van

Sáros várának története

A Nagysáros fölötti kúp alakú andezithegy már jóval a vár előtt is vonzotta a letelepedőket. A régészek az újkőkorból, a késő kőkorból és a bronzkorból (i. e. 13–11. század), majd az időszámításunk fordulójától a 4. századig, végül a 10–12. századból találtak itt életnyomokat. A kővár a 13. században épült, valószínűleg az 1241-es tatárjárás után, amikor IV. Béla király új várak építését rendelte el. Először 1245-ben említik castrum Sarus néven. A Tarca völgyén átvezető észak–déli kereskedelmi utat védte, és kezdettől fogva királyi vár volt, a királyok rezidenciája sárosi tartózkodásuk idején. Amikor az 1340-es években megalakult Sáros vármegye, a vár a főispánok székhelye lett, a vármegye és a vidék pedig róla kapta a nevét.

A 14. század elején a Károly Róbert király ellenségének számító Aba (Amadé) család foglalta el a várat, lakó- és gazdasági épületekkel bővítette, és megerősítette erődítményeit. Demeter várkapitányról azt tartják, hogy innen sanyargatta a környező városokat és a királyhű nemeseket. A rozgonyi csata (1312) után a vár ismét királyi kézbe került. 1436-ban Perényi Péternek zálogosították el, a Perényi család később örök adományként megkapta. 1441 és 1460 között Jiskra János zsoldosvezér és kapitányai tartották megszállva; egy sikertelen ostrom után tárgyalások útján Mátyás király vette birtokba, majd visszaadta a Perényieknek, akik ismét bővítették, és új várfallal vették körül.

A mohácsi csata (1526) után a Perényiek Zápolya János mellé álltak a magyar trónért vívott harcban, és 1536 decemberében elfoglalták Kassát. A császári sereg 1537-ben ostrommal bevette Sáros várát, és a kassai királyi házból ide költöztek a tartományi hatóságok. A török portyáktól való félelem megerősítette a védelmi rendszert, a Habsburgok pedig masszív katonai erődítménnyé építették át a várat, amelyben mintegy 200 gyalogosból álló állandó helyőrség és jelentős fegyvertár volt. 1538 és 1556 között Wernher György humanista volt a vár gazdasági vezetője, aki helyreállíttatta az épületeket. Sáros vára a Tátrától a Tiszáig terjedő Habsburg-régió központjává vált.

1642-ben a Rákóczi család jutott a vár birtokába, és a vár alatti településen egy pompás kastélyban éltek. 1660-ban felrobbant a lőportár, és az egész várat megrongálta; ezután már csak katonák elszállásolására használták, 1687-ben pedig leégett, és soha többé nem építették újjá. II. Rákóczi Ferenc száműzetésben bekövetkezett halála után a birtok női ágon az Aspremont, később a Szirmay család kezére került. Ma a vár a természetvédelmi területként oltalmazott hegyen álló rom, területét önkéntesek tisztították meg a bozóttól.

Érdekességek Sáros váráról

Erről a várról kapta a nevét az egykori Sáros vármegye és a hagyományos Sáros vidék, mert a vár több évszázadon át a vármegye eredeti székhelye volt.
A vár szíve egy 13,2 × 13,2 méteres hasáb alakú öregtorony 4,5 méter vastag falakkal, a várfalba pedig tizennégy lőrésekkel ellátott bástya épült.
Újkőkori kerámiák és egy öntött bronzcsat leletei bizonyítják, hogy a hegyen emberek éltek évezredekkel a kővár előtt.
A várban és a közeli Nagysárosban már a középkorban sört főztek, az 1506-os céhes feljegyzések pedig külön kiváltságot tartalmaznak a serfőzők számára. A mai Šariš sörgyár a Smädný mních (Szomjas Szerzetes) márkával ápolja ezt a hagyományt.
Az öregtoronyból látni a Magas-Tátrát, a Lőcsei-hegységet, a Čergovot és a Szalánci-hegységet, valamint a Kapi és Kamenica várának romjait.
Az egész várhegy 1964 óta nemzeti természetvédelmi terület, maga a vár pedig 1963 óta nemzeti kulturális műemlék.

Kirándulások a közelben: Sáros vára

Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:

Private Hiking Tour Visit to Slovakia with Licensed Guide

★ 5 (75 értékelés) · 6 óra

Részletek ›

Full-Day Tokaj Wine & Cellar Tour from Kosice

★ 5 (8 értékelés) · 5 óra

Részletek ›

Day Hike with a Local Mountain Guide in High Tatras

★ 5 (6 értékelés) · 8 óra

Részletek ›

Discover Kosice Walking Tour with Cathedral Stop

★ 5 (1 értékelés) · 2 óra

Részletek ›

Sáros várának meglátogatása

Az erődítmény a bástyákkal együtt megmaradt, a kettős kapus, felvonóhidas, árkos barbakán pedig ma is nyomon követhető. A részlegesen újjáépített öregtorony egyik szintjén kis kiállítás található, a torony csak vezetéssel látogatható.
A várhoz aszfaltút vezet, amely tanösvényként is szolgál, és kerékpárral is megközelíthető. Nagysárosról sárga turistajelzés indul, a hegy déli lábánál pedig mosdóval felszerelt parkoló van.
A rom az eperjesiek kedvelt kirándulóhelye, így szép hétvégéken nem lesz egyedül. Indulás előtt ellenőrizze az aktuális nyitvatartást.
Az oldalunkon a közelben a Keresztelő Szent János-székesegyház, a Dubník adótorony, a Szent Egyed-bazilika és a Plaveči vár is megtalálható, mind kb. 35 km-en belül.

A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.

Térkép: hol található: Sáros vára

Fotók: Sáros vára

Kilátás a Vresovec-dombról a sárosi tájra

Kérdések

Hol van Sáros vára, és hogyan lehet eljutni oda?

Sáros vára Nagysáros fölötti hegyen áll, Eperjestől néhány kilométerre északnyugatra. Aszfaltút és sárga turistajelzés vezet fel, a hegy déli lábánál parkoló van.

Mennyi idős Sáros vára?

A hegy az újkőkor óta lakott, a kővár azonban a 13. századból származik. Először 1245-ben említik castrum Sarus néven.

Miért hívják a vidéket Sárosnak?

Az egykori vármegye és a hagyományos vidék a várról kapta a nevét, amely több évszázadon át a vármegye székhelye volt.

Mi lett Sáros várával?

1660-ban felrobbant a lőportár, és súlyosan megrongálta a várat, amelyet ezután csak katonák elszállásolására használtak. 1687-ben leégett, és soha nem építették újjá.

Mit lehet látni az öregtoronyból?

A kilátás a Magas-Tátráig, a Lőcsei-hegységig, a Čergovig és a Szalánci-hegységig ér, és a Kapi és Kamenica várának romjai is látszanak.

Alkalmas Sáros vára rövid sétára?

Igen. A várhoz tanösvényként is szolgáló aszfaltút vezet, a rom pedig az eperjesiek kedvelt kirándulóhelye.