Lévai vár: gótikus rom és végvár a város fölött
A lévai vár (Levický hrad) gótikus romvár egy sziklaszirten, Léva (Levice) központja közelében, a Nyitrai kerületben. A 13. század második felében épült, a 16. században törökellenes végvárrá vált, ma pedig gótikus falakat, reneszánsz kastélyt és a Barsi Múzeumot (Tekovské múzeum) egyesíti; az egyik bástyája szabadtéri színpad.
Egy vár, két ostrom és az egri hős: 1663-ban török kézre került, egy évvel később visszafoglalták, 1709-ben pedig a visszavonuló felkelők felrobbantották.
A lévai vár története
A vár a 13. század második felében épült egy mocsaras ártér fölé emelkedő sziklaszirten, hogy védje a közép-szlovákiai bányavárosok déli megközelítését. A magyar források szerint a tatárjáráskor elpusztult barsi vár helyére épült, és Léva ekkor Bars vármegye központja lett. Az első írásos említés 1318-ból való, amikor a hatalmas Csák Máté birtokában volt. 1321-ben királyi tulajdon és Bars vármegye központja lett, Károly Róbert pedig Becsei Imrére (Imrich Bečej) bízta, aki a vármegye első ispánja is lett. A 14. század végén a Lévai család birtoka volt. 1434-ben tűz pusztított a várban, amely elpusztította a megyei oklevéltárat, de a várat azonnal újjáépítették.
A 16. században az oszmán előrenyomulás mindent megváltoztatott. Lévai Gábor ispán halála után a várat Balassa Menyhért, a rablólovag szerezte meg, akinek tettei miatt császári csapatok ostromolták a várat; az őrség megadta magát, néhány tagját pedig közvetlenül a falak alatt kivégezték. Amikor a Lévai család 1553-ban kihalt, a vár ismét a királyra szállt, aki már 1543-ban a törökellenes végvárrendszer részévé tette. 1544-ben a törökök először jelentek meg a falak alatt, de visszaverték őket. 1558-ban Dobó István, az egri hős kapta meg a várat, nagy építkezéseit fia, Ferenc fejezte be. 1571-ben az alsó udvarban reneszánsz kastély épült sarokbástyákkal, és a vár ekkor nyerte el végső formáját.
Később a Kollonich, a Csáky és az Esterházy család birtokolta. 1635 után a külső erődítményt a városfalhoz kapcsolták, a várat pedig árokkal választották el tőle. Az országgyűlési határozatok szerint a távoli Árva és Liptó jobbágyai is részt vettek a munkákban, mert a háborúk megtizedelték a helyi lakosságot. 1663-ban az oszmán sereg elfoglalta a várat, de egy évvel később a császári vezér, Jean-Louis Raduit de Souches megnyerte a lévai csatát, kiűzte a törököket, és a várat ismét megerősíttette.
A pusztulás fokozatosan következett be. Az 1696-os városi tűz után a súlyosan megrongálódott várat bontani kezdték, 1699-ben pedig a katonai őrség elhagyta. II. Rákóczi Ferenc csapatai 1702 és 1709 között tartották, és távozás előtt felrobbantották, így többé nem építették újjá. A bástya és a kastély megmaradt, és 1710 után helyreállították. 1867-ben Schoeller Sándor és Pál bécsi bankárok megvásárolták a romot; a család a második világháború végéig megtartotta. Az első rekonstrukció 1930 és 1935 között zajlott. 1958 óta a kapitányi épületben működik a múzeum, amely a vár fenntartója is.
Érdekességek a lévai várról
- 1558-ban a vár Dobó István, Eger hírneves védője kezébe került, az adományt 1560-ban oklevélben is megerősítették.
- Fia, Dobó Ferenc korának ünnepelt bajvívó vitéze volt; leghíresebb párbaja 1581-ben a korponai mezőn zajlott, ahol legyőzte az esztergomi szandzsákbéget.
- Amikor 1623-ban meghalt Kollonich Szigfrid, holttestét koporsóban a vár nagytermében tartották, és csak 1638-ban temették el.
- 1638-ban Esterházy István itt tartotta lakodalmát Thurzó Erzsébettel, ez alkalommal lovagi játékokat is rendeztek.
- 1703-ban Ocskay László cselhez folyamodva kerítette hatalmába a várost, és szeptember 30-án fényes esküvőt tartott itt Tisza Ilona lévai özveggyel.
- A délnyugati bástya ma szabadtéri színpad, a keleti bástya teaház, így a régi ágyúállások új életet kaptak.
Kirándulások a közelben: Lévai vár
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
A lévai vár meglátogatása
- A régi várból a felső vár falai a gótikus palotával, a keleti bástya és a délnyugati bástya maradt meg.
- A 16. századi reneszánsz Dobó-kastélyban és a nyugati bástyás kapitányi épületben működik a múzeum, amely a kastélyt kiállításokra is használja.
- A múzeum 2001 óta állandó kiállítást működtet a gyógyszerészet és a vár történetéről, amelybe a Nécsey József Galérián át lehet bejutni.
- A vár a városközpont közelében áll, így könnyen összekapcsolható egy lévai sétával. Indulás előtt ellenőrizze az aktuális nyitvatartást.
- Az oldal további, mintegy 40 km-en belüli helyei: a selmecbányai Szent Katalin-templom, az Új-kastély (Nový zámok), Gímes vára (Gýmeš) és Bozók (Bzovík).
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Lévai vár
Fotók: Lévai vár
Kérdések
Hol van a lévai vár, és hogyan lehet eljutni oda?
A lévai vár a Nyitrai kerületben, Dél-Szlovákiában, Léva (Levice) központja közelében, sziklaszirten áll. A városközpontból gyalog elérhető.
Mennyi idős a lévai vár?
A vár a 13. század második felében épült, az első írásos említés egy 1318-as oklevélben szerepel. Végső formáját a 16. század második felében nyerte el.
Mi volt a lévai vár szerepe a török háborúkban?
1543-ban a törökellenes végvárrendszer része lett. 1544-ben visszaverték a törököket, 1663-ban elfoglalták a várat, 1664-ben a lévai csatában kiűzték őket.
Miért rom a lévai vár?
Az 1696-os városi tűz megrongálta, majd bontani kezdték; 1709-ben a visszavonuló II. Rákóczi Ferenc-féle csapatok felrobbantották. Csak egyes épületeket, például a bástyát és a kastélyt állították helyre.
Mit lehet ma látni a lévai várban?
A felső vár konzervált falai gótikus palotával, két bástya, a reneszánsz Dobó-kastély és a kapitányi épület látható. Itt működik a múzeum állandó kiállításaival.
Ki volt Dobó István?
Dobó István Eger várának hírneves védője volt, aki 1558-ban megkapta a lévai várat. Építkezéseit fia, Ferenc fejezte be.
A közelben is
Nový zámok
Selmecbánya · török elleni torony, ma múzeum
34 km km-re
Szent Katalin-templom (Selmecbánya)
Selmecbánya · késő gótikus templom az Utolsó ítélettel
34 km km-re
Gímesi vár
Gímes · rom, amelynek tetejét egy cukorgyár kapta
35 km km-re
Csábrág vára
Csábrág (Čabraď) · várrom, amelyet a törökök sosem foglaltak el
38 km km-re