Pozsonyborostyánkő vára (Pajštún): Pálffy-erőd, 1809 óta rom
Pozsonyborostyánkő vára (Pajštún, németül Ballenstein) a Kis-Kárpátok nyugati peremén, 486 m magasan álló rom Borinka falu felett, a pozsonyi kerületben. A középkori határvárból a Pálffy család reneszánsz erődöt formált, ma a közeli Pozsony lakóinak kedvelt túraúti célpontja.
1809-ben francia csapatok felrobbantottak egy várat, amelyet olasz mesterek alig két évszázaddal korábban építettek át; ma kapuja és faragott maszkjai a pozsonyiak kedvelt túracélja.
Pozsonyborostyánkő várának története
Pajštún pontos eredete nem tisztázott. Egyes történészek szerint azonos az oklevelekben Stupava néven szereplő várral, mivel e város felett áll, bár nem tartozik annak közigazgatási területéhez. Mások a 13. század utolsó harmadára teszik keletkezését, amikor Rugerius de Tallesbrunn építtette volna. A Magyar Királyság északnyugati határát védő regionális várrendszerhez tartozott. Eredeti neve valószínűleg a német Peilenstein volt, a Pajštún ennek eltorzult alakja. A vár, illetve az alatta fekvő falu egyik első említése 1314-ből származik, tulajdonosa, Otto de Telesprun kapcsán. Sok forrás tévesen 1273-at adja első említésként.
Az bizonyos, hogy a vár 1390 előtt létezett, amikor Luxemburgi Zsigmond örökbirtokként Szentgyörgyi Péternek adományozta. A család 16. századi kihalása után Serédy Gáspáré lett, 1550 körül pedig Eck Salmé, I. Ferdinánd király hűséges szolgájáé, Pozsony vármegye főispánjáé. A korához képest modern reneszánsz erődítést, amelyet ágyúk elhelyezésére alkalmas hatalmas rondella támasztott, 1550-ben fejezték be. 1592-ben II. Rudolf császár hozzájárulásával Pálffy Miklós kiváltotta az elzálogosított várat. 1600-ban bekövetkezett halála után özvegye, Fugger Mária és három fia királyi adományként kapta meg, és amikor 1619-ben felosztották a családi vagyont, Pajštún Pálffy Pálé lett.
A vár rossz állapotban volt, és fenyegetett a török veszély, ezért Pálffy Pál 1640 és 1645 között átépíttette. A munkát a Habsburg Monarchia legjobb olasz művészeire és építőire bízta, Filiberto Luchese mérnök vezetésével, és az átépítés alapvetően átalakította a 13. századi eredeti magot. A lakóépületeket újraépítették, és újabb külső védmű készült. Nagyjából ezzel egy időben a stupavai kastélyt is újjáépítették, és elkészülte után az uradalom igazgatása fokozatosan oda költözött. A tulajdonosok hamarosan a kényelmesebb helyeket részesítették előnyben, és a vár jelentősége hanyatlani kezdett.
A 18. század közepén villámcsapás után nagy tűz pusztította el a vár jelentős részét. Már csak ideiglenes javítások következtek, bár egy ideig még lakható maradt. Aztán jöttek a napóleoni háborúk. A francia csapatok megszállták Pozsonyt és környékét, és bár a Pajštúnhoz hasonló várak a 19. századra elvesztették stratégiai szerepüket, 1809 júniusában a Bécs elleni hadjárat során felrobbantották. A rom a Pálffyak, majd a Károlyiak kezén maradt. Az utolsó tulajdonos, Károlyi Lajos 1945-ben elhagyta birtokait, köztük a pajštúni romot is.
Érdekességek Pajštún váráról
- A szlovák Pajštún név valószínűleg az eredeti német Peilenstein eltorzult alakja.
- Egyes történészek szerint Pajštún azonos az oklevelekben Stupava néven szereplő várral, bár a város területén kívül áll.
- Az 1640–1645 közötti átépítést, amely a 13. századi magot átalakította, Filiberto Luchese olasz mérnök vezette.
- A bejárati épületnek egykor három konzolos erkélye volt korabarokk maszkokkal díszítve; a bejárat feletti megmaradt konzolokon ma is láthatók az 1619-es maszkok.
- 1809 júniusában francia csapatok a Bécs elleni hadjárat során felrobbantották a várat, azóta rom.
- A vár utolsó tulajdonosa, Károlyi Lajos 1945-ben más birtokaival együtt hátrahagyta.
Kirándulások a közelben: Pozsonyborostyánkő vára
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
Pajštún várának meglátogatása
- A szokásos kiindulópont a borinkai templom, ahol parkoló is van; a templommal szemben piros turistajelzés indul, a felmenetel kb. 30–40 percig tart.
- A várhoz további jelzett utak is vezetnek Stupava-Oboráról és a Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet Košarisko nevű turistapontjáról.
- A falak töredékekben maradtak meg a központi udvar körül, ablak-, erkély- és bejárati nyílásokkal, tehermentesítő ívekkel. Legimpozánsabbak a bejárat feletti egykori függőfolyosó konzoljai késő reneszánsz maszkokkal.
- Keresse az északi félkör alakú ágyúbástyát, a felső fennsíkon álló téglás ciszternát és a kapu maradványait.
- A vár a Pod Pajštúnom természetvédelmi területen fekszik. Az oldalunkon a közelben Biely Kameň (kb. 9 km), a Szent Rozália-kápolna és a Kamzík tévétorony (mindkettő kb. 10 km) található.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Pozsonyborostyánkő vára
Fotók: Pozsonyborostyánkő vára
Kérdések
Hol van Pozsonyborostyánkő vára (Pajštún)?
Pajštún vára 486 m magasan áll a Kis-Kárpátok nyugati peremén, Borinka falu felett, Stupava és Pozsony közelében, Nyugat-Szlovákiában.
Hogyan lehet gyalog eljutni Pajštún várához?
A leggyakoribb útvonal a borinkai templomtól indul, piros jelzést követ; a felmenetel kb. 30–40 perc. Ösvények vezetnek Stupava-Oboráról és Košariskóról is.
Ki építtette Pajštún várát?
Az eredet nem tisztázott, de a 13. század utolsó harmadából származik, és Rugerius de Tallesbrunn rendelhette el építését. A Pálffyak 1640 és 1645 között alapvetően átépítették.
Mi történt Pajštún várával?
A 18. század közepén tűz pusztította el nagy részét, 1809 júniusában pedig francia csapatok felrobbantották. Azóta rom.
Honnan ered a Pajštún név?
Valószínűleg az eredeti német Peilenstein név eltorzult alakja. A ma használt német név Ballenstein.
Mi látható a romnál?
Falmaradványok az udvar körül, félkör alakú ágyúbástya, ciszterna és a kapu maradványai díszes konzolokkal és faragott maszkokkal.
A közelben is
Fehérkő vára
Szentgyörgy · gótikus várrom az erdőben megbújva
8,5 km km-re
Szent Rozália-kápolna
Lamač, Pozsony · barokk kápolna a pestis után
10 km km-re
Kamzík tévétorony
Pozsony · Szlovákia legmagasabb tornya, 1975-ös acél-beton ikon
10 km km-re
Červený most vasúti híd
Pozsony · vörös acélhíd a legrégebbi gőzvasút vonalán
11 km km-re