Hidden Slovakia
ENSKDEPLHU
A pestis emlékére emelt Szent Rozália-kápolna a kassai Rozália-temetőben
Templom és kolostorKelet-Szlovákia és Szepesség

Szent Rozália-kápolna: barokk fogadalmi kápolna Kassán

A Szent Rozália-kápolna (Morová kaplnka sv. Rozálie) a kassai Rozália-temetőben áll, Kassa-Észak városrészben, a Vörös-part lábánál. Az 1714–1715-ben pestisemlékként épült kis nyolcszögű barokk kápolna csendes, hangulatos kitérő Kelet-Szlovákia legnagyobb városának zsúfolt történelmi központjától.

Amikor a 18. század elején a pestis Kassát sújtotta, a város a járványok elleni védőszentnek, Szent Rozáliának emelt kápolnát. Három évszázad múlva, a covid idején, ereklyéje is ide került.

HolRozália-temető, Kassa-Észak városrész, Kassa (Košice), Kelet-Szlovákia
TípusNyolcszög alaprajzú barokk temetői kápolna, pestisemlék
Kiknek ajánljukA barokk kedvelőinek, a város csendes zugait és a temetői örökséget kedvelőknek
MegközelítésKb. 2 km-re a kassai emlékművektől ezen az oldalon, például az Orbán-toronytól és az Érseki palotától

A Szent Rozália-kápolna története

A 18. század első évtizedében súlyos pestisjárvány sújtotta Kassát. A források kissé eltérő éveket adnak meg, nagyjából 1707 és 1711 között, és a lengyel Wikipédia hozzáteszi, hogy a lakosság nagyjából fele meghalt. A városi tanács már 1710-ben úgy döntött, hogy az áldozatok emlékére kápolnát emel. Védőszentnek Szent Rozáliát választották, a remete szentet, aki a hagyomány szerint fejedelmi családban született, és akit a pestis elleni oltalmazóként tisztelnek. A lengyel forrás a jezsuitáknak tulajdonítja a kezdeményezést.

Az építést 1714. június 18-án kezdték meg a Vörös-part lábánál, a temető mellett. A munkát Tornyossy Tamás céhmester felügyelte, szerzőként J. Goresch is szerepel, a belső díszítést pedig Ján Ernest Widman szobrász és Hans Gönnerth készítette. A kápolnát 1715-ben szentelték fel. Néhány évvel később, 1730-ban Szent László tiszteletére remetelakot emeltek a kápolnát és környékét gondozó testvéreknek. 1762-ben XIII. Kelemen pápa búcsúengedélyt adott a kápolnának, Eszterházy Károly egri püspök pedig a búcsú napjául Szent Rozália ünnepét, szeptember 4-ét, illetve az azt követő vasárnapot jelölte meg.

A kápolna körüli temetkezések legrégebbi említése 1764. október 6-ról származik. 1765-ben kijavították a tetőt, újrafestették a falakat és megáldottak két harangot. 1807-ben a katonaság vette át az épületet, lőporraktárnak, majd tábori kórháznak és magtárnak használta, mígnem 1819-ben visszakerült a városhoz, és újra felszentelték. 1820-ban felújították. Nagyobb átépítés 1898-ban történt Balogh János tervei szerint, aki újjáépítette a tornyot, új lépcsőházat kapott az épület, és kialakítottak egy Szent sír-kápolnát, amely ma a Lourdes-i Szűzanya nevét viseli. A belsőt is megújították és kiegészítették.

1916-ban a torony egyik harangját háborús célra beolvasztották. A kápolnát eleinte remeték tartották fönn, később Kassa tehetősebb családjai vették gondozásukba, és a kápolna melletti temetőben temetkeztek. Ma főként temetési szertartásokat tartanak itt, mindenszentek ünnepén pedig gyászmisét. 2020. szeptember 6-án a Covid–19-világjárvány idején Szent Rozália egy ereklyéjét helyezték el a kápolnában, ami modern visszhangja annak az oknak, amiért egykor felépült.

Érdekességek a kassai Szent Rozália-kápolnáról

  • A kápolna fogadalmi épület: a városi tanács már 1710-ben döntött róla, amikor a járvány emléke még friss volt, az építkezés pedig 1714-ben kezdődött.
  • Szent Rozáliát általában barlangban alvó alakként ábrázolják, virágzó rózsáktól övezve. Itt a fekvő szent barokk szobra az oltár oldalában, üvegfal mögött látható.
  • A mennyezetfestmény a Földet oltalmazó Istent ábrázolja, a falakon pedig még felfedezhetők az eredeti 18. század eleji festés nyomai.
  • Az oltár két oldalán Szent Rókus és Szent Sebestyén, a pestis hagyományos védőszentjeinek alakja áll, a fatörzsüregben ülő alak pedig állítólag a zobori remetét jelképezi.
  • Az épület egy időben a katonaságot szolgálta: 1807-ben lőporraktár lett, majd tábori kórház és magtár, mielőtt 1819-ben visszakerült a városhoz.
  • A kápolnát mintegy három hektáros temető veszi körül, nagyjából kétezer síremlékkel, amelyek közül sok történelmi értékű.

Kirándulások a közelben: Szent Rozália-kápolna

Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:

A Szent Rozália-kápolna meglátogatása

  • A kápolna tömör nyolcszög, nyugati oldalán alacsony, kétszintes toronnyal; a torony földszintje a bejárati előcsarnok, az emeletén a karzat található. A tornyot hagymakupola zárja.
  • Belül érdemes megnézni a főoltárt Szűz Mária-képpel, a fekvő Szent Rozália-szobrot az üvegfalú fülkében, Szent Rókust és Szent Sebestyént, valamint a Földet oltalmazó Istent ábrázoló mennyezetfestményt.
  • A kápolna működő temetőben áll, ezért kérjük, viselkedjen csendesen és tiszteletteljesen, különösen temetések idején és mindenszentek körül. Indulás előtt ellenőrizze az aktuális nyitvatartást.
  • A látogatást összekapcsolhatja az oldalunkon szereplő további kassai látnivalókkal, például az Orbán-toronnyal, a Szent Mihály-kápolnával, az Érseki palotával és a Szűz Mária születése-templommal, amelyek mind kb. 2 km-re vannak.

A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.

Térkép: hol található: Szent Rozália-kápolna

Fotók: Szent Rozália-kápolna

A barokk nyolcszögű Szent Rozália-kápolna Kassán, a nézet
A Szent Rozália-kápolna Kassán, b nézet
A Szent Rozália-kápolna Kassán, c nézet
A Szent Rozália-kápolna alacsony nyugati tornyával Kassán

Kérdések

Hol van a kassai Szent Rozália-kápolna?

A kassai Rozália-temetőben áll, Kassa-Észak városrészben, a Vörös-part nevű domb lábánál.

Miért építették a Szent Rozália-kápolnát?

1714–1715-ben épült a 18. század elején Kassát sújtó pestisjárvány áldozatainak emlékére. Védőszentnek Szent Rozáliát választották, mert a pestis ellen szokás segítségül hívni.

Hogyan néz ki a kápolna?

Szabályos nyolcszög alaprajzú barokk kápolna alacsony nyugati toronnyal, amelyben a bejárat és a karzat található. Belül főoltár, fekvő Szent Rozália-szobor és a Földet oltalmazó Istent ábrázoló mennyezetfestmény látható.

Ki volt Szent Rozália?

Szent Rozália remete szent volt, aki elhagyta gazdag családját, és magányban élt; a források szerint 1166. szeptember 4-én halt meg. A pestis elleni oltalmazóként tisztelik.

Ma is használják a kápolnát?

Igen. Főként temetési szertartásokat tartanak benne, mindenszentek ünnepén pedig gyászmisét. A 18. században búcsúnapot is kijelöltek Szent Rozália ünnepére, szeptember 4-ére vagy az azt követő vasárnapra.

Ki végezte a kápolna 1898-as átépítését?

Az 1898-as átépítést Balogh János vezette. A tornyot újjáépítették, új lépcsőházat alakítottak ki, a belsőt pedig megújították és kiegészítették.

A közelben is