Celemantia: Szlovákia legnagyobb római tábora
Celemantia (Kelemantia) római tábor (castellum) volt a Duna bal partján, Izsa (Iža) határában, Komáromtól (Révkomárom, Komárno) néhány kilométerre keletre. A mai Szlovákia legnagyobb ismert római katonai létesítménye, 2021 óta A Római Birodalom határai: a Duna-limes világörökségi helyszín része. Ma szabadtéri régészeti lelőhely mindazoknak, akiket érdekel a római történelem.
Róma a határ e szakaszán a Duna rossz oldalán, a barbár kvádokkal szemben építette erődjét. Leégett, kőből újjáépült, ma pedig lánynevet visel.
Celemantia története
A rómaiak az 1. század folyamán hódították meg Pannoniát, és a birodalom határát a Dunáig tolták ki. A túlpart, a germán kvádok földje, a Barbarikum volt. A brigetiói légióstáborral szemben, a Vág torkolatától keletre a rómaiak hídfőállást építettek a túlparton, ez lett a később Celemantiaként ismert erőd. A név a 2. században Klaudiosz Ptolemaiosz leírásában szerepel a germán területek között, de más ókori forrás nem említi az erődöt, az azonosítás későbbi kutatásokon alapul.
Az első, ideiglenesnek látszó tábor a 170-es években épült a markomann háborúk idején Marcus Aurelius alatt. A tábor azonban nem csupán a kvádok elleni hadjáratok kiindulópontjának, hanem állandó határerődnek készült. Fapalánk vette körül legalább három hektárnyi területét földsáncok és kettős árok mögött. Belsejében tizenegy, nyers vályogból épült kaszárnya állt, egyenként 44–48 méter hosszú, a feltárt fegyverek lovas íjászokra utalnak. A palánktábort 179 körül tűz pusztította el, ahogy az utolsó érmék mutatják, valószínűleg germán támadás során, a rómaiak pedig a közelben több kisebb földtábort emeltek hadműveleti bázisul.
A háborúk után, Commodus császár idején a rómaiak ugyanazon a helyen kőből újjáépítették az erődöt. Az új erősség közel négyzet alakú volt, oldalai kb. 172 méteresek, területe több mint három hektár, sarkai lekerekítettek, falain 20 torony állt. A falak 1,8 méter vastagok és legalább 4–5 méter magasak voltak. Minden oldal közepén két toronnyal védett kapu nyílt; a déli kapu a Duna és a Brigetióval való összeköttetés felé nézett. Szokatlan módon a parancsnoksági épület nem középen, hanem a nyugati kapu közelében állt. A fürdő a délkeleti részen volt, a gabonaraktár az északkeletin, a helyőrséget nagy kenyérsütő kemencék és kutak szolgálták ki. Szinte az összes építőanyagot hajón kellett átszállítani a folyón, a téglabélyegek pedig azt mutatják, hogy a brigetiói I. Adiutrix légió építői is részt vettek a munkában. A délnyugati toronytól a folyó felé futó fal arra utal, hogy az erőd egy dunai híd védelmét is segítette.
A kőerődöt a 3. század közepének harcai megrongálták, a 4. században pedig korszerűsítették: az északi kapuhoz és három sarokhoz bástyaszerű tornyokat építettek. Vége valószínűleg erőszakos volt, a kvádok és szarmaták elleni 374–375-ös háború után, ahogy az égésnyomok mutatják; az angol források szerint a hely 400 körül szűnt meg. A romok a 18. század végéig jól láthatók voltak, ekkor köveiket a komáromi erődítés építéséhez hordták el. A későbbi hagyomány szerint IV. Béla király a romokat a Margitszigeti domonkos apácáknak adományozta, akik köztük kis erődöt építettek. Az ásatásokat a 20. század elején Tóth-Kurucz János kezdte, a Szlovák Tudományos Akadémia rendszeres kutatása 1978 óta tart. 2021 júliusában a lelőhely felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Érdekességek Celemantiáról
- Celemantia a mai Szlovákia legnagyobb ismert római tábora.
- A limes e szakaszán ez volt az egyetlen erőd, amelyet a Duna bal partjára tolták előre, a brigetiói légióstáborral szemben.
- A Leányvár név nem a rómaiaktól ered. A helyi legenda szerint Valentin római katona itt tartotta szeretőit, de a történet kitalált. A név valószínűleg arra utal, hogy IV. Béla király a romokat a Margitszigeti domonkos apácáknak adományozta.
- Az ásatások több mint 1500 érmét hoztak felszínre, ezek segítségével a régészek igen pontosan keltezték az egyes építési szakaszokat.
- A leletek között van egy aranyozott korongfibula Szerapisz isten ábrázolásával és egy 3. századi, elefántcsontból faragott komikus színészt ábrázoló szobor.
- A katonák a kenyeret nagy közös kemencékben sütötték, amelyek az épületektől távol, a tornyok közelében álltak, valószínűleg tűzvédelmi okokból.
Kirándulások a közelben: Celemantia (Leányvár)
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
Celemantia meglátogatása
- A területen szabadtéri bemutatóhely létesült részleges rekonstrukciókkal: a nyugati fal kapujának sziluettjével, a sarkokon és a falak mentén álló tornyok helyével, az északi kapuval, valamint az északkeleti és északnyugati torony alaprajzával.
- Az erőd belsejében a kaszárnyák nyomai, egy kút és egy ciszterna figyelhető meg. A szlovák, magyar, német és angol nyelvű ismertető táblák magyarázzák a rekonstrukciókat.
- A leletek nagy része nincs a helyszínen. A révkomáromi Duna Múzeumban, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeumban és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumban láthatók.
- Az erőd a Duna árterén, a folyó közelében fekszik, ezért viseljen strapabíró cipőt, és indulás előtt ellenőrizze az aktuális megközelíthetőséget és nyitvatartást.
- A közeli Monostori híd (kb. 9 km) és a Mária Valéria híd (kb. 40 km) oldalunk további helyszínei, amelyek egy dunai kirándulással összekapcsolhatók.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Celemantia (Leányvár)
Fotók: Celemantia (Leányvár)
Kérdések
Hol van Celemantia, és hogyan lehet eljutni oda?
Celemantia Izsa (Iža) határában található, Komáromtól néhány kilométerre keletre, Dél-Szlovákiában, a Duna partja közelében, a Leányvár nevű dombon.
Mi volt Celemantia?
Római tábor a Duna bal partján, a brigetiói légióstáborral szemben. A dunai átkelőt biztosította, és a határ túloldalán élő kvádokat figyelte.
Mennyi idős Celemantia?
A palánktábor a 170-es években, a markomann háborúk idején épült, és 179 körül leégett. Commodus császár idején kőerőd váltotta fel, amelyet a 4. században is használtak.
Miért hívják Leányvárnak?
A római katonáról és szeretőiről szóló helyi legenda kitalált. A név valószínűleg onnan ered, hogy IV. Béla király a romokat a Margitszigeti domonkos apácáknak adományozta, akik kis erődöt építettek ott.
Világörökségi helyszín Celemantia?
Igen. 2021 júliusa óta A Római Birodalom határai: a Duna-limes (nyugati szakasz) része.
Mit lehet ma látni Celemantiában?
Az erőd alapfalait, a nyugati fal, a kapu és a tornyok részleges rekonstrukcióját, a kaszárnyák nyomait, egy kutat és egy ciszternát, négy nyelvű ismertető táblákkal.
A közelben is
Monostori híd
Komárno · acél ferdekábeles Duna-híd, átadva 2020-ban
8,5 km km-re
Mária Valéria híd
Párkány · kétszer felrobbantott Duna-híd, 2001-ben újra megnyitva
40 km km-re
Lévai vár
Léva · a török háborúk végvára múzeummal
61 km km-re
Nyitrai vár
Nyitra · bronzkori hegy, ma a püspökök székhelye
64 km km-re