Mária Valéria híd: a Duna-híd, amelyre 57 évet kellett várni
A Mária Valéria híd (Most Márie Valérie) mintegy 500 méteren ível át a Dunán a szlovákiai Párkány (Štúrovo) és a magyarországi Esztergom között. A Feketeházy János tervezte karcsú acélíves híd két háborút, egy új határt és évtizedes csendet élt át. Ma csendes kapocs a két város között, és jó ok arra, hogy a Duna-völgy e zugában megálljunk.
1895-ben nyitották meg, 1919-ben és 1944-ben is felrobbantották, és 57 évig romokban állt, mert két szomszédos állam nem tudott megegyezni az újjáépítésről.
A Mária Valéria híd története
A Dunán itt már nagyon régen átkelnek. Szlovák források szerint a római légiók valószínűleg Marcus Aurelius hadjáratai idején éppen ezen a helyen keltek át a folyón, és miután a törökök 1543-ban elfoglalták Esztergomot, közel száz évig hajóhíd kötötte össze a két partot. 1683-ban a párkányi csata során elpusztították, 1762-től repülőhíd, vagyis hosszú kötélen vezetett komp járt, később ismét hajóhíd. Mindegyik lassú volt, és az áradásoktól, jégtől függött, így a 19. század végére szilárd hídra volt szükség.
Az új átkelőt Feketeházy János magyar mérnök tervezte, aki a Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet hidat is megtervezte. Az építés 1894-ben kezdődött, a hidat 1895. szeptember 28-án avatták fel. Mária Valéria főhercegnőről nevezték el, I. Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekéről. A híd valamivel 500 méternél rövidebb volt, öt acélnyílásból állt, a legnagyobb nagyjából 118 méteres volt, és feltűnően gyorsan és könnyű szerkezettel épült. A régi hajóhídtól mintegy 120 méterrel feljebb helyezték el, hogy a forgalom a legrövidebb úton jusson Esztergom központjába.
Az első világháború után a Duna a Magyarország és az új Csehszlovákia közötti határ lett. 1919. július 22-én csehszlovák légionisták felrobbantották a híd párkányi oldalán lévő nyílást, és az átkelőt lezárták. Csehszlovákia 1922-ben kezdte meg a helyreállítást, a híd 1927-ben nyílt meg újra. A legsúlyosabb csapás 1944. december 26-án érte, amikor a visszavonuló német csapatok a környék többi Duna-hídjával együtt felrobbantották. Több mint fél évszázadon át a roncsok ott álltak a folyóban, és Esztergomban a hidat Csonkahídnak nevezték.
Az újjáépítésről 1964-ben kezdődtek tárgyalások, de a kommunista kormányok idején semmi nem lett belőlük. Az 1980-as években mindkét város polgárai hídbizottságot alapítottak, 1999-ben pedig a két kormány megállapodást írt alá az újjáépítésről, a költségek felét, 10 millió eurót az Európai Unió Phare-programja fedezte. A munka 2000 októberében kezdődött. A két épen maradt parti nyílást felújították, a három középsőt újragyártották, a parton összeszerelték, majd uszályokról emelték a helyükre. Az utolsó, 603 tonnás ívelem 2001. július 27-én került a helyére, a hidat 2001. október 11-én nyitották meg újra. Mióta mindkét ország 2007 decemberében csatlakozott a schengeni övezethez, az átkelőn nincs határellenőrzés.
Érdekességek a Mária Valéria hídról
- 57 évig, 1944-től 2001-ig Párkány és Esztergom híd nélkül nézett farkasszemet egymással a Dunán át.
- Esztergomban a lerombolt hidat sokáig Csonkahídnak hívták a folyóban maradt csonkok után.
- Patrick Leigh Fermor író 1933-ban és 1934-ben gyalog ment a hollandiai Hoek van Hollandból Konstantinápolyba. A Time of Gifts című könyve ezen a hídon ér véget, a folytatás pedig azzal kezdődik, hogy átlép Esztergomba.
- Felmerült, hogy az újjáépített híd a Barátság híd nevet kapja, hogy ne emlékeztessen az Osztrák–Magyar Monarchiára, de az ötletet elvetették.
- 2004 óta a híd művészrezidencia-programnak ad otthont, amelyben alkotók több hónapig élnek és dolgoznak Párkányban hídőrként.
- Az újjáépített híd íveltebb az eredetinél, hogy a hajóknak nagyobb legyen a szabad magasság, ezért vasúti forgalomra nem alkalmas.
Kirándulások a közelben: Mária Valéria híd
Élmények a környéken, amelyeket online foglalhatsz a Viatoron keresztül:
A Mária Valéria híd meglátogatása
- A hidat legjobban a párkányi rakpartról és az esztergomi partról lehet látni, ahol az esztergomi bazilika kupolájával együtt kerül a képbe.
- A régi és az új részek ma is megkülönböztethetők: a két szélső nyílás eredeti, a három középső 2001-ből való.
- Az átkelő Párkány és Esztergom között nyitva áll, a schengeni övezetben nincs határellenőrzés.
- A magyar város környéke a Prímás-szigettel és a folyón álló történelmi hajókkal könnyű, fél napos kirándulásra alkalmas.
- Az oldal további, mintegy 60 km-en belüli helyei: Castra Celemantia, Léva (Levice) vára, a Monostori híd és Csábrág (Čabraď) vára.
A nyitvatartás, a megközelítés és a feltételek változhatnak. Indulás előtt ellenőrizd.
Térkép: hol található: Mária Valéria híd
Fotók: Mária Valéria híd
Kérdések
Hol van a Mária Valéria híd és mit köt össze?
A Mária Valéria híd a Dunán ível át a szlovákiai Párkány és a magyarországi Esztergom között. Hossza kb. 500 méter.
Kiről nevezték el a Mária Valéria hidat?
Mária Valéria főhercegnőről (1868–1924) nevezték el, I. Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekéről.
Miért hiányzott a híd olyan sokáig?
A visszavonuló német csapatok 1944. december 26-án felrobbantották. A magyar és a csehszlovák kommunista kormányok rossz viszonya aztán évtizedekig késleltette az újjáépítést.
Mikor nyílt meg újra a Mária Valéria híd?
Az Európai Unió részleges támogatásával megvalósult újjáépítés után 2001. október 11-én nyílt meg újra, 57 évvel a lerombolása után.
Van határellenőrzés a hídon?
Nincs. Mióta Szlovákia és Magyarország 2007 decemberében csatlakozott a schengeni övezethez, a hídon megszűnt a határellenőrzés.
Ki tervezte a Mária Valéria hidat?
Feketeházy János magyar mérnök tervezte, a híd 1895-ben nyílt meg. Ő tervezte a Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet hidat is.
A közelben is
Celemantia (Leányvár)
Izsa (Iža) · Szlovákia legnagyobb ismert római erődje, UNESCO
40 km km-re
Lévai vár
Léva · a török háborúk végvára múzeummal
48 km km-re
Monostori híd
Komárno · acél ferdekábeles Duna-híd, átadva 2020-ban
48 km km-re
Csábrág vára
Csábrág (Čabraď) · várrom, amelyet a törökök sosem foglaltak el
57 km km-re